Kína - 1949 óta először nyílt katolikus kolostor

Mao Ce-tung hatalomra kerülése óta nem történt ilyesmi Kínában: május elején – 1949 óta először – női szemlélődő kolostor nyílt a Kína közép-keleti részén, Sanhszi tartományban fekvő Lintouban – tudósít a La Croix.

Az esemény Kína és a Vatikán viszonyának enyhülésére enged következtetni, ám a valódi szándékok a közelgő püspöki kinevezések alkalmából válnak majd világossá.

Az ágostonos nővérekről Szent Ágoston Kertje néven emlegetett intézményt Paul Meng, Tajjüan város Róma és Peking által is elismert püspöke avatta fel, a kolostor templomát pedig Vu Csin Vej, Jüncseng püspöke szentelte fel. Az ünnepi szentmisét a két püspök közösen celebrálta nyolc egyházmegye ötven papjával, 1700 hívő előtt. Az eseményen a kínai kommunista párt vallásügyi hivatalának helyi képviselői is megjelentek.

A kolostor Jüce egyházmegyéhez tartozik, melynek 90 éves püspöke, Jean-Baptiste Vang Csin egészségi okok miatt nem tudott részt venni a szertartáson, de írásban tolmácsolta a hívek felé Ferenc pápa áldását, melyet a Szentatya a kolostor megnyitása alkalmából küldött.

Ez a megnyitó Róma és Peking viszonyának javulását sejteti, melyet Ferenc pápa megválasztása óta szorgalmaz. A Szentatya többször is kifejezte a kínai vezetőkkel való kapcsolat megújítására irányuló szándékát, és rögtön levelet is írt Hszi Csin-pingnek, amint a kínai politikus elfoglalta az ország elnöki székét.

A vatikáni-kínai viszony igazi tesztje azonban a közelgő püspöki kinevezések pillanata lesz. 2011-ben és 2012-ben Róma több, Kínában megválasztott püspök személyét is visszautasította, és kiközösítette az egyházból mind őket, mind pedig az őket felszentelő püspököket, Peking ugyanis a Szentszék véleményétől függetlenül nevezte ki a vitatott jelölteket. Ezzel megszakadt a kommunikáció a Vatikán és Kína között.

Ez év május 8-án ötven ember (két Róma által elismert püspök, 21 pap, három diakónus, négy apáca és 19 világi személy) Joseph Tang Jüangot választotta meg Csengtu püspökévé. A kinevezést azonban a Szentszék is felülvizsgálja, és a végső szót Ferenc pápa fogja kimondani.

Abban az esetben, ha a pápa elutasítja a kinevezést – melyet Kína már előre jóváhagyott –, és Peking ennek ellenére felszenteli a jelöltet, a Szentszéknek nem lesz más választása, mint kiközösíteni mind Joseph Tang Jüangot, mind pedig az ügyben résztvevő többi személyt. Ha azonban a pápa jóváhagyja a kinevezést, jó esély nyílik a Vatikán és Kína közötti viszony javulására.

Forrás: Magyar Kurír

Marshall-szigetek - A szigetország perli az atomhatalmakat

A csendes-óceáni Marshall-szigetek példa nélküli pert indított csütörtökön az Egyesült Államok és a világ nyolc másik atomhatalma ellen a hágai Nemzetközi Bíróságon (ICJ), azzal vádolva őket, hogy súlyosan megsértik a nemzetközi jogot, és követelve, hogy tartsák be a nukleáris fegyverek leszerelésével kapcsolatos kötelezettségeiket.

Ezen kívül a szigetország - amelynek a területén az Egyesült Államok több tucatnyi kísérleti atomrobbantást hajtott végre a második világháború után - a San Franciscó-i szövetségi bíróságon is pert indított e nagyhatalom ellen, és a keresetben alperesként megnevezte Barack Obama elnököt, a védelmi és az energiaügyi minisztert, tárcájukat, valamint az amerikai Nemzeti Nukleáris Biztonsági Igazgatóságot.

A Marshall-szigetek szerint a világ atomhatalmai ahelyett, hogy leszerelnék nukleáris arzenáljukat, korszerűsítik azt, és erre az ország becslése szerint mintegy ezer milliárd dollárt (223 ezer milliárd forintot) fognak költeni a következő évtizedben.

"Engem Dávid és Góliát küzdelmére emlékeztet ez, leszámítva, hogy ebben a történetben nincs parittya" - mondta David Krieger, a nukleáris fegyverek leszereléséért küzdő, kaliforniai székhelyű alapítvány, a Nuclear Age Peace Foundation elnöke az AP-nek nyilatkozva. Van remény arra, hogy más országok is csatlakoznak a felpereshez - tette hozzá Krieger.

A megvádolt országok az Egyesült Államok, Oroszország, Nagy-Britannia, Franciaország, Kína, Izrael, India, Pakisztán és Észak-Korea. Az utóbbi négy ország ugyan nem tagja az 1968-as atomsorompó-egyezménynek, a Marshall-szigetek szerint azonban őket is kötik az egyezmény előírásai a nemzetközi szokásjog alapján. A szerződés aláírói elkötelezték magukat arra, hogy jóhiszemű tárgyalásokat folytatnak a nukleáris leszerelés érdekében.

A Marshall-szigetek egyik alperest sem értesítette előre a perről.

Az Egyesült Államok a szigetcsoport területén tizenkét év alatt hatvanhét kísérleti atomrobbantást hajtott végre. Szakértők szerint a sugárzás tartós egészségügyi és környezeti károkat okozott. A Marshall-szigeteki kormány nem kártérítésért harcol, hanem azt akarja elérni, hogy az érintett államok cselekedjenek.

Az ügyet több Nobel-békedíjas személyiség is támogatja, például Desmond Tutu dél-afrikai anglikán egyházi vezető, emberi jogi aktivista és Shirin Ebadi iráni emberjogi ügyvéd.

Forrás: Híradó/MTI

Kína - Hivatalosan is megszüntették az átnevelést és az egykepolitikát

A kínai törvényhozás hivatalosan is megszüntette szombaton a munkával történő átnevelés intézményét, és könnyített a családtervezési politikán.

A politikai döntést már november közepén meghozta a kommunista párt központi bizottsága, de most az Országos Népi Gyűlés (parlament) Állandó Bizottsága törvényerőre is emelte a határozatokat.

Ami az átnevelést illeti, egy 2008-as adat szerint mintegy 350 erre szakosodott intézet működött az országban 160 ezer lakóval. Bírósági ítélet nélkül, rendőrségi kezdeményezésre többnyire kisstílű bűnözők, tolvajok, prostituáltak, kábítószerfüggők, szerencsejátékosok gyűjtőhelyei voltak ezek a táborok, de a "nemzetbiztonságot veszélyeztető elemeket" is bezárhatták ezekbe.

Az egykepolitikát úgy enyhítik, hogy egy házaspárnak két gyereke lehet akkor, ha mindkét szülő egyke volt. Az Állandó Bizottság felszólította a tartományok illetékes törvényhozásait és állandó bizottságait, hogy a demográfiai helyzetnek megfelelően érvényesítsék a most hozott törvényeket.

Forrás: Híradó.hu