India - Soha ennyi bűncselekménnyel vádolt ember nem került még be a törvényhozásba

Gyilkosság, emberrablás, nemi erőszak ...

Az indiai parlamentbe minden eddiginél több olyan képviselő jutott be, aki bűnvádi eljárás alatt áll - közölte vasárnap egy indiai civil szervezet, emlékeztetve arra, hogy a bűnözés még mindig kifizetődő a világ legnagyobb demokráciájában.

A korrupció elleni harcot hirdető Narendra Modi, India leendő kormányfője elsöprő győzelmet aratott az április 7. és május 12. között megtartott parlamenti választásokon: a hindu nacionalista politikus mögött álló Bháratíja Dzsanata Pártnak (Indiai Néppárt, BJP) abszolút többséget sikerült szereznie az 545 tagú törvényhozásban, amihez hasonlóra három évtizede nem volt példa az ázsiai országban. A Társaság a Demokratikus Reformokért (ADR) nevű ahmedábádi székhelyű csoport azonban emlékeztetett arra, hogy Modi párttársai közül több ellen is büntetőeljárás indult, négy néppárti politikust ráadásul gyilkosság miatt akarnak felelősségre vonni.

A civil társaság beszámolója szerint az indiai parlament alsóházába (lok szabha) bekerült képviselők 34 százaléka áll bűnvádi eljárás alatt, ez négy százalékponttal több a 2009-es választások után közölt adatnál.

A szóban forgó politikusok ötödét olyan súlyos bűncselekmények elkövetésével vádolják, mint gyilkosság, emberrablás vagy nemi erőszak - mutatott rá a szervezet.

Az ADR megjegyezte: Indiában egyre jellemzőbb, hogy a politikai pártok olyan bűnözőket állítanak jelöltnek, akiknek elég pénzük van sorsuk egyengetéséhez. Ezek az emberek a lakosság bizalmát sokszor azért nyerik el, mert azt tartják róluk, hogy jobban törődnek a helyi érdekek védelmével. A választási költségek egyre inkább az egekbe szöknek, a mostani voksolásokra összesen mintegy 5 milliárd dollárt (több mint ezer milliárd forintot) költöttek. Milan Vaishnav, a Carnegie Alapítvány egyik tudományos munkatársa szerint azok a pénzes bűnözők, akik politikusi pályára lépnek, egyfajta előlegként tekintenek a választások alkalmával kifizetett összegre, amely később majd busás hasznot hoz nekik.

Forrás: Híradó/MTI

India - Golyózápor a világtörténelem eddigi "legnagyobb" parlamenti választásán

Fegyveresek támadtak egy választási tisztségviselőket szállító buszra Kasmír indiai fennhatóság alatt álló részén csütörtökön, a golyózáporban egy ember életét vesztette és négyen megsebesültek.

Indiában április elején vette kezdetét a világtörténelem eddigi "legnagyobb" parlamenti választása, amelynek során több mint egy hónapon át 814 millió embert várnak az urnákhoz. A csütörtöki nap az eddigi második legnagyobb részvételt eredményezte a voksoláson, ugyanakkor országosan összesen hatan vesztették életüket a szavazással összefüggésbe hozható erőszak miatt.

A választási tisztségviselők a voksolás végeztével elhagyták a Szrinagar városától 65 kilométerre fekvő Nagbal falut, amikor a felkelők rájuk támadtak. A rendőrség elmondta, hogy egy választási biztos, a félkatonai szervezetek két tagja, valamint egy rendőr sebesült meg a merényletben.

A nap folyamán több száz tüntető köveket dobált a szavazóhelyiségekre a vitatott térségben, a biztonsági erők pedig könnygázt vetettek be a tömeg feloszlatására.

Az 1,3 millió választásra jogosult személy 28 százaléka adta le szavazatát csütörtökön az indiai Kasmírban - mondta Umang Narula, a Választási Bizottság munkatársa. Az 543 mandátumot számláló indiai parlament csupán hat képviselőjét választják meg Kasmírban, biztonsági megfontolásokból azonban a szavazás több napon keresztül tart.

A felkelők és szakadár politikusok arra szólították fel Kasmír lakosságát, hogy bojkottálják a szavazást, és ezzel mutassák meg, hogy nem ismerik el India fennhatóságát a térségben.

Az India és Pakisztán között felosztott Kasmír Indiához tartozó területén több fegyveres csoport küzd Újdelhi kormányzása ellen. 1989 óta mintegy 68 ezren haltak meg a fegyveres összetűzésekben.

Forrás: Híradó/MTI

Marshall-szigetek - A szigetország perli az atomhatalmakat

A csendes-óceáni Marshall-szigetek példa nélküli pert indított csütörtökön az Egyesült Államok és a világ nyolc másik atomhatalma ellen a hágai Nemzetközi Bíróságon (ICJ), azzal vádolva őket, hogy súlyosan megsértik a nemzetközi jogot, és követelve, hogy tartsák be a nukleáris fegyverek leszerelésével kapcsolatos kötelezettségeiket.

Ezen kívül a szigetország - amelynek a területén az Egyesült Államok több tucatnyi kísérleti atomrobbantást hajtott végre a második világháború után - a San Franciscó-i szövetségi bíróságon is pert indított e nagyhatalom ellen, és a keresetben alperesként megnevezte Barack Obama elnököt, a védelmi és az energiaügyi minisztert, tárcájukat, valamint az amerikai Nemzeti Nukleáris Biztonsági Igazgatóságot.

A Marshall-szigetek szerint a világ atomhatalmai ahelyett, hogy leszerelnék nukleáris arzenáljukat, korszerűsítik azt, és erre az ország becslése szerint mintegy ezer milliárd dollárt (223 ezer milliárd forintot) fognak költeni a következő évtizedben.

"Engem Dávid és Góliát küzdelmére emlékeztet ez, leszámítva, hogy ebben a történetben nincs parittya" - mondta David Krieger, a nukleáris fegyverek leszereléséért küzdő, kaliforniai székhelyű alapítvány, a Nuclear Age Peace Foundation elnöke az AP-nek nyilatkozva. Van remény arra, hogy más országok is csatlakoznak a felpereshez - tette hozzá Krieger.

A megvádolt országok az Egyesült Államok, Oroszország, Nagy-Britannia, Franciaország, Kína, Izrael, India, Pakisztán és Észak-Korea. Az utóbbi négy ország ugyan nem tagja az 1968-as atomsorompó-egyezménynek, a Marshall-szigetek szerint azonban őket is kötik az egyezmény előírásai a nemzetközi szokásjog alapján. A szerződés aláírói elkötelezték magukat arra, hogy jóhiszemű tárgyalásokat folytatnak a nukleáris leszerelés érdekében.

A Marshall-szigetek egyik alperest sem értesítette előre a perről.

Az Egyesült Államok a szigetcsoport területén tizenkét év alatt hatvanhét kísérleti atomrobbantást hajtott végre. Szakértők szerint a sugárzás tartós egészségügyi és környezeti károkat okozott. A Marshall-szigeteki kormány nem kártérítésért harcol, hanem azt akarja elérni, hogy az érintett államok cselekedjenek.

Az ügyet több Nobel-békedíjas személyiség is támogatja, például Desmond Tutu dél-afrikai anglikán egyházi vezető, emberi jogi aktivista és Shirin Ebadi iráni emberjogi ügyvéd.

Forrás: Híradó/MTI

Egyesült Királyság - London szelektíven értelmezi az első világháborút

Pszichológiai manipuláció

Újabb vád érte az első világháborús centenáriumi eseményekre készülődő brit kormányt, amiért állítólag megfeledkezik az ausztrál és új-zélandi katonák háborús erőfeszítéseiről, s inkább az afrikai és ázsiai népek hozzájárulására fókuszál.

"Pszichológiai manipuláció": ezzel a váddal kénytelenek szembesülni az első világháború kitörésének 100. évfordulójára megemlékezés-sorozattal készülő brit miniszterek. A vád szerint az illetékes tárcavezetők szinte egyáltalán nem emelik ki a brit koronát segítő ausztrál és új-zélandi csapatok háborús erőfeszítéseit, miközben a Nemzetközösség többi nemzetére aránytalanul nagyobb figyelem összpontosul.

A bírálók szerint London főként a nyugat-afrikai, indiai és karibi katonák háborús szerepvállalására koncentrál, s teszi ezt az ausztrál és új-zélandi katonák, azaz az ANZAC-csapatok kárára. A miniszterek fejére a politikai korrektség hiányát olvassák és azzal vádolják őket, hogy átírják a történelmet. Nem ez az első olyan alkalom, amikor össztűz zúdul a kormányra: Michael Gove oktatási miniszter legutóbb például azzal verte ki a biztosítékot, amikor az első világháború kirobbantásának felelősét kereste.

Az ausztrál újságírókat hidegzuhanyként érte a hír, amely szerint a brit kormány nem tervez külön megemlékezést az ANZAC-csapatok háborús erőfeszítéseinek bemutatására, ehelyett inkább a függetlenségüket 1945 után elnyerő nemzetekre szeretnének koncentrálni. Különösen Indiára, Bangladesre, Nigériára és a nyugat-afrikai országokra, amivel - hangzik az érvelés - a brit "közösségi kohéziót" kívánják elősegíteni.

Az első világháborúban összesen 62 ezer ausztrál és 18 ezer új-zélandi katona esett el, Kanada és Új-Fundland vesztesége 67 ezer ember volt, míg Dél-Afrika 12 ezer katonát veszített. A Nagy Háborúban 67 ezer, a brit hadseregben szolgáló indiai halt meg, a többi angol gyarmat veszteséglistáján 35 ezer fő szerepel. Az ANZAC-csapatok leginkább az első világháború egyik legvéresebb csatájában, a törökországi Gallipolinál tűntek ki, a 200 ezres szövetséges sereg derékhadát ausztrál és új-zélandi katonák alkották.

Forrás: Múlt-kor