Katolikus hitünk alapjai I.

In nomine Patris, et Filii, et Spiritus Sancti. Amen.

Megszületünk. Élünk. Meghalunk. Íme a kézzelfogható, mindenki számára ténybeli (csodálatos) valóság. A lét, amire az ember (az emberségében érett ember) rákérdez. Megérezte, hogy nem lehet céltalan fejlettsége másik élőlényekkel szemben. Célja más, mint például egy fának, amely ha rajta múlna, az egész földet magjaival beszórná, majd miután teljesen elborítja a felszínt és a mélyet, egyedüli fajként élne a Földön. És aztán? Egy növény vagy állat tudása, képesítése itt véget érne. Nincs öntudata. Az embernek van. Feladatát tehát érzi, de mi lenne az?

Az emberi értelem és lét feladata, mellyel mindannyian meg vagyunk koronázva, hogy életében kutassa a természetfelettit, hogy kutassa az Istent, hogy elérje az életszentséget, azaz hogy a Tőle kapott és Benne fogant végtelen életű egyénisége a mindenható Istennel alkosson örök boldog közösséget. Ez Istentől kapott hatalmas ajándék minden élőnek.

Furcsa, de tanulságos játék elképzelni azt az embert, akit Isten nem teremtett meg. Egyszerűen nem létezik... Milyen lehet az? Rossz? Még az sem, mert nincs... Én pedig vagyok. Megteremtettek. Édesanyám, Édesapám és a Jó Isten. Ha Közülük csak az egyik nem akart volna, barátom, nem olvashatnád ezeket a sorokat. Az embernek kötelessége az életszentség, mivel képesítése van rá, míg a kő, vagy a majom erre képtelen dolog. A kötelességteljesítés pedig istenszolgálat.

A katolikus hit nem lehet egy elv, amit okos emberek találtak ki, és amit a valóságra próbálnak ráhúzni. Ha így volna, mások már régen megdöntötték volna, mint azt, ha én a kettő négyszereséről azt állítom, hogy az öt.  Az ember dolgokat használ fel a meglévőből, következtet a már adott törvények szerint. Nem alkot, csak felhasznál, vagy levezet. Ha ezek után állítom, hogy kettő négyszerese nyolc, senki e világon meg nem tud cáfolni. Képességünk épp elegendő, hogy világunk racionalitását és misztikáját szemlélni tudjuk: matematikai törvényeket nem mi alkottuk, csak felismertük, ahogy a hetes szám misztikus volta sem emberi találmány, hisz az emberi fül hét teljes hangot hall ki a skálán, s ez adja a szám többlettartalmát. A hallás pedig nem emberi találmány. Amire az ember „magától” rájöhetett, Isten engedte, hogy rájöjjön. Nem kitalálta, hanem csak rájött.

 Azonban a véges nem indulhat ki magából a végtelen felé, a sok-sok téves találgatás közül nem jöhet rá az Igazságra magától. Mint ahogy az óvodás a görbék végtelenségéből nem tud a tökéletes egyenesre rájönni, úgy az ember sem tud magából kiindulva a jóra, a szentre, az egy Igazságra következtetni. Szimatunk azonban arra rájöhet, kedves barátom, hogy van Igazság. De hogy mi az, Ki az… arra nem. Csakis akkor, ha az a valami, úgy dönt, hogy közeledik felénk. Ha pedig dönt, akkor Valaki és nem valami. Isten előkészíti a történelmet Magára. Sok ezer év előkészület. Hogy az Igazságot be tudjuk fogadni, megértsük, több idő kell, mint egy egyenes vonal rajzolásához, nem igaz?

Ez az Isten, Aki ennyire szeret, értünk ember lett. Jézus Krisztus az ÉLŐ ISTEN FIA! Ez az Istenember olyanra tanít minket, amikre nem jöttünk volna rá magunktól, de a legutolsó részletekig, a velőnkig, minden, amit mond, félelmetesen következetes, és beleillik abba a több ezer évbe, ami eljövetele előtt volt, és ami eljövetele után máig tart. És magyarázza mindazt, amire az ember csak következtetett, de ismerni nem ismert. Ilyenre csakis egy isten képes, az Isten. Aki ismeri a Teljest, az Igazságot, a létezés történetét, aki a mindeneket ismeri, mert ő teremtette. Szavai minden korosztálynak szólnak, megérti a koldus és megérti a dúsgazdag, megérti a férfi és megérti a nő. Aki csak ember létezik ezen a Földön, nincs olyan, hogy neki ne mondana valamit, nem értene ki valami igazat, mert amit Isten mond az IGAZ. Az ember képes az Igazságot megérteni, megfejteni azonban magától képtelen. Manapság értelmünket tompítjuk, épp azt, ami képes megsejteni a dolgokat. Mintha nem a szorzótábla érdekelne, hanem hogy le tudom írni, nézd: „5*3=67. Gyerünk, cáfolj! De nem is érdekel, időt meg nem pazarolok!” Hülyeség!

Ébredj ember, mert Krisztus, az Isten már eljött és elmondta, megmutatta, amit tudnunk kell: hogy feltámadunk az Örök életre. Jézus Krisztus az Atya utolsó és végérvényes szava, aki Őt hallgatja, az Atyát hallgatja. Aki Krisztuson kívül más kinyilatkoztatásra vágyik, saját, egyéni látomásokra, vagy jövendölésre az Istent sérti meg (lásd KEK 65.p.). Krisztus az Atya akaratában, a Szentlélek által a megtestesült jelenlétét ígéri a világ végezetéig a szentmisékben, Szent Hagyományát, melyet az apostolokra s azok utódaira hagyományozott a Katolikus Anyaszentegyház őrzi, tanítja, s cselekszi, míg a Szentháromságú szent Isten dicsőségében és minden angyalaival el nem jön a világ végezetén, mely sokaknak a világvége sokaknak az élet kezdete lesz.

Laudetur Iesus Christus in Aeternum! Amen.

 

Webline