Oldalak

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Bevándorlás. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Bevándorlás. Összes bejegyzés megjelenítése

Egyesült Királyság - 2050-re a lakosság többsége kisebbségi lehet

Egy most megjelent demográfiai előrejelzés szerint arra lehet számítani, hogy 2050-re Nagy-Britannia minden harmadik lakosa valamelyik etnikai kisebbséghez fog tartozni. A tíz éven aluliak egyharmada máris kisebbségi. 

Jelenleg az Egyesült Királyság népességének 14 százaléka, tehát nyolcmillió állampolgár, etnikailag más származású mint az őslakosság. De a népszaporodásban 80 százalék a színesbőrűek részessége, a fehérek száma pedig stagnál.

Az etnikai kisebbségek főleg három nagyvárosban: Londonban, Manchesterben és Birmingham-ben élnek. Szakértők szerint idővel a városok szegénynegyedeiből kirajzanak majd a közeli kisvárosokba. Az öt legnagyobb etnikai csoportot jelenleg az indiaiak, a pakisztániak, a bangladesiek, a fekete afrikaiak és a fekete karibiak alkotják. A fekete afrikaiak között a legtöbb az olyan bevándorolt, aki nem a Nemzetközösség valamelyik tagországából érkezett. 

Miért jönnek? Nagy-Britannia csak tizenegyedik helyen áll gazdagságban az Európai Unió huszonnyolc országa között, bár London az unió leggazdagabb városa. De vannak a szigetországnak olyan vidékei, elsősorban Welszben és Cornwall-ban, ahol az egy főre eső évi jövedelem alacsonyabb, mint például Lengyelország vagy Észtország agrárterületein. 

Már számos olyan elemi iskola van Angliában, ahol csak egy vagy két fehérbőrű gyerek ül az osztály tanulói között. 

Az újonnan britté váltak brit öntudata nagyobb, mint az őslakóké. Többen élnek például a szavazati jogukkal. Az indiaiak általában a konzervatív pártra, a fekete-afrikaiak a szocialistákra adják a voksukat.

A brit hazafiasság megnyilvánulásának egyik legegyedibb évenkénti megnyilvánulási formája a hatalmas londoni Albert Hall koncertteremben adott nyári hangversenysorozat záróestje, amelyen főként hazafias zeneművek hangzanak el. A Rule Britannia - Britannia uralkodj a tengeren - kezdetű indulót általában a kétszáz tagú kórussal együtt, felállva énekli a közönség. 

Tavaly kivetítőkön angol, skót és welszi nagyvárosok parkjaiban, élőben közvetítették a koncertet, és érdekes látvány volt, amint az összegyűlt sokezres tömegben, fehérek és színesbőrűek együtt harsogták nagy lelkesen a Rule Britannia hazafias strófáit.

Sárközi Mátyás, London
Forrás: InfoRádio

Európa - Az illegális bevándorlás megakadályozására kerítés épül Melillánál

Magas kerítés építését kezdte meg Marokkó az Európába tartó illegális bevándorlás egyik kapujának számító Melillánál, hogy elejét vegye az afrikai menekülők határátlépési kísérleteinek.

Ezt marokkói emberi jogi szervezetek képviselői jelentették be szombat este, de a helyi hatóságok egyelőre nem erősítették meg.

A közlés szerint az öt méter magas, szögesdróttal is védett kerítés építése már nagyjából három hete folyik.

A Spanyolországhoz tartozó, Marokkóba ékelődött Melillánál - valamint Ceutánál - van az egyetlen közvetlen szárazföldi határ Afrika és Európa között. Itt az év elején jelentősen megnövekedett a belépni próbálók aránya, és tavaly 50 százalékkal emelkedett a határon sikeresen át is jutók száma. Melillában a menekülteket fogadó, 480 férőhelyes központban 1800-an zsúfolódnak össze.

A konklávé határain, a spanyol oldalon is emelkedik egy hét méter magas kerítés. Ezt nemrégiben magasították meg, miután civil szervezetek arról panaszkodtak, hogy az átmászni próbáló menekültek közül többen komoly sérüléseket szenvedtek, miközben megpróbáltak átjutni az európai oldalra.

Forrás: Híradó/MTI

Törökország - Betonfal épül a Szíriával közös határszakaszon

Törökország új fal építésébe kezdett Szíriával közös határának egy szakaszán, hogy megnehezítse csempészek, illegálisan bevándorolni próbálók dolgát és terroristák beszivárgását területére. Ankara mindazonáltal közölte: fenntartja a "nyitott kapuk" politikáját Szíria felé, azaz kiengedi területéről a segélyszállítmányokat az arab országba, és nem gátolja meg, hogy onnan menekültek juthassanak át török földre.

A betonkerítés a Földközi-tenger melletti Hatay tartomány hegyvonulatának közelében épül, Kusakli falunál kezdődik. A terület az 1930-as évek végéig Szíriához tartozott. A környék falvainak legfőbb gazdasági ténykedése jó ideje a csempészet, amely mindent felölel: üzemanyagot éppúgy, mint cigarettát.

Törökország a három éve folyó Szíriai belháborúra reagált a "nyitott kapuk" politikájával. Ennek azonban megvan a maga ára: a csempészet igencsak megélénkült, és Ankarát olyan vádak érik, melyek szerint keveset tesz annak megakadályozására, hogy területéről Szíriába juthassanak külföldi dzsihadisták, terroristák, ami az egész térséget fenyegeti, benne természetesen Törökországot. Autókba rejtett robbanószerkezetek és a szíriai háború határon át-átcsapó csatái már legalább 75 török állampolgár halálát okozták.

A török-szír határ felügyelete igen nehéz, mivel 900 kilométer hosszú, a terepviszony pedig változatos. Az új fal mindössze 8 kilométer hosszan nyújtózik majd a határon, azaz annak még egy százalékát sem zárja le. A helyi lakosok szerint - akiknek elegük van a Szíria felé nyitott kapukból - a kerítés a csempészek közül legfeljebb a leglustábbakat tántorítja el, azokat, akik nem hajlandók kerülni, a nagyban utazókat nem tudja megállítani. A valóban a háború elől menekülő szíriaiakat ugyanakkor bünteti az építmény.

Törökországban mintegy 700 ezer szíriai menekült él, közülük 100-200 ezer a határ közelében. Török kormányadatok szerint a menekültek táplálása, elszállásolásának valamilyen megoldása, gyerekeik oktatása eddig 3,5 milliárd dollárjába került Törökországnak, amihez a világ mindössze 150 millió dollárral járult hozzá.

A csempészet egyébként nagyon jövedelmező: a szíriai árszínvonal jóval alacsonyabb a töröknél alapvető termékek esetében is és a háború dacára. A cukor például kétszer annyiba kerül Törökországban, mint az azt termelő Szíriában, a benzin szintén "feláras" a magas török adók miatt.

Forrás: Híradó/MTI

Európa - Bevándorlókkal teli bárkák süllyedtek el a görög partoknál

A balesetben ketten meghaltak, harminc embert még keresnek.

Két illegális bevándorló meghalt, harminc eltűnt, harminchatot kimentettek hétfőn az Égei-tengeren a Görögországhoz tartozó Számosz szigeténél, miután elsüllyedt az őket szállító két bárka - közölte a görög parti őrség.

A tájékoztatás szerint a hajókat túlterhelték. Egy kirándulóhajó, halászbárkák, a parti őrség vízi járművei, valamint a katasztrófavédelem két helikoptere pásztázza a térséget túlélők után kutatva. Egyelőre nem ismeretes a bevándorlók nemzetisége.

Számosz szigete az Égei-tenger keleti részén található, közel Törökországhoz, ahonnan számos bevándorló próbálja elérni a görög partokat, hogy aztán tovább induljon Nyugat-Európába.

Forrás: Híradó/MTI

Európa - Egy nap alatt 1200 illegális bevándorló érkezett Szicíliába

Egy olasz hajó közel 1200 illegális bevándorlót rakott ki pénteken a szicíliai Augusta kikötőjében, igazolva az aggodalmakat a bevándorlás növekvő hulláma miatt.

Aldo Dolfino, a haditengerészet parancsnoka a Sky TG24 televíziónak elmondta, hogy nyolc mentőcsónakból és egy hajóból szedték össze őket a tengeren. A hajóban mintegy 500-an voltak.

Az olasz parlamentben a múlt héten egy beszámolóban elhangzott, hogy az idén már 20 500 bevándorló érkezett az országba, szemben 2500-zal a múlt év azonos időszakában. A legtöbb hajó Líbiából érkezik, afrikaiakkal a fedélzetén.

Egy gyermekvédelmi szervezet (Save the Children) arra figyelmeztetett, hogy egyre több köztük a gyerek, akik gyakran egyedül utaznak.

Csütörtökön 700 afrikai bevándorló rohanta meg Melilla észak-afrikai spanyol enklávé határát, és 140-en be is jutottak a magas szögesdrót kerítéssel védett területre.

Forrás: Híradó/MTI

Európai Unió - Már megbánta korábbi nagyvonalúságát Nagy-Britannia

A politika igyekszik a választói hangulatváltás nyomába eredni"


Az Európai Unió tíz évvel ezelőtti keleti bővítését díszes fogadással ünnepelte a brit kormány a Jack Straw vezette külügyminisztérium londoni épületének báltermében. A szónokok szívből üdvözölték az újonnan uniós taggá vált nyolc közép- és kelet-európai országot, és mindenki sok sikert kívánt az új EU-gazdaságokból érkező munkavállalóknak.

"Látványos hiba volt" - ezt is Jack Straw akkori brit külügyminiszter mondta, csak közel tíz évvel később. A jelenleg ellenzékben politizáló Munkáspárt egyik legtekintélyesebb veteránja azt a döntést jellemezte így, amellyel a korabeli Labour-kormány az átmeneti korlátozások lehetőségéről lemondva, azonnal megnyitotta a brit munkapiacot az A8-országok - "Accession 8", vagyis a nyolc frissen felvett keleti EU-tagállam - polgárai előtt.

Választókerületének lapja, a Lancashire Telegraph által nemrégiben közölt cikkében Straw úgy fogalmazott, hogy a lemondás a bevándorlási korlátozásokról "jó szándékú politika volt, amelyet elfuseráltunk".

A Tony Blair vezette akkori munkáspárti kormány valóban alaposan mellélőtt az új keleti EU-tagállamokból várható beáramlás előrejelzésével. A brit belügyminisztériumi korabeli előrejelzése évi 5-13 ezerre taksálta a keletről érkező munkavállalók számát, hivatalos becslések szerint azonban a bővítés óta összesen 1-1,5 millió keleti EU-polgár települt le tartósan Nagy-Britanniában, és volt olyan év, amikor negyedmillióan érkeztek.

Ennek a balul sikerült prognózisnak a megítélésében ma már nincs vita a Munkáspárt és a kormányzó Konzervatív Párt között. David Cameron jelenlegi brit miniszterelnök néhány hete - Straw szóhasználatát még egy kicsit tovább erősítve - "monumentális hibának" nevezte, hogy a Munkáspárt vezette előző brit kormány nem élt az átmeneti bevándorlási korlátozások lehetőségével.

A bevándorlás mára a brit belpolitika gyakorlatilag első számú vitatémájává vált, és ez a legfőbb hivatkozási alapja az unión belüli szabad munkaerőmozgás korlátok közé szorítását szorgalmazó, jobb- és baloldalról egyaránt rendszeresen hallható brit politikusi megnyilvánulásoknak. Ezen az sem változtat, hogy a brit gazdaságnak makroszinten [és mikroszinten is] igen jót tett a keleti bevándorlás.

2008-ban elérő súlyos recesszió, (...) hosszúsági és mélységi rekordot döntött, melyet a gazdaság azóta sem hevert ki. (...) Ebben a helyzetben a közhangulat hamar a keleti EU-munkavállalók ellen fordult, amit a közvélemény-kutatások következetesen jeleznek, és a politika igyekszik e választói hangulatváltás nyomába eredni. E kérdésben nincs nézeteltérés a politikai arénában egymást egyébként nemigen kímélő konzervatívok és munkáspártiak között.

A konzervatívok vezette brit kormánykoalíció az utóbbi hónapokban sorra jelentette be az EU-polgárok nagy-britanniai munkavállalási feltételeinek szigorítását, és az unión belüli szabad munkavállalás egész rendszerének korlátozását is követeli.

Ed Miliband, a Munkáspárt jelenlegi vezetője a London Business School üzleti főiskolán elmondott minapi beszédében maga is szükségesnek nevezte a hét évben maximált átmeneti időszak rendszerének felülvizsgálatát, különösen azt, hogy az egyes tagállamok saját hatáskörben dönthessenek a korlátozások időtartamának meghosszabbításáról.

Tíz évvel az EU-bővítés után tehát ismét konszenzus van a brit bal- és a jobboldal fő pártjai között, csak éppen ellentétes irányú, mint 2004 májusának ünnepi hangulatában, amikor az egyre súlyosabb munkaerőhiánnyal küszködő brit gazdaság - amelyben a jelenlegi 6,9 százalék helyett akkoriban 3,8 százalék volt a munkanélküliek aránya - szinte felmentő seregként üdvözölte a képzett kelet-európai munkavállalókat.

Forrás: Híradó/MTI

Egyesült Királyság - London szigorít a bevándorlókkal szemben

Azok az Európai Unióból Nagy-Britanniába érkező bevándorlók, akik nem tudnak három hónapon belül olyan munkahelyet szerezni, ahol legalább heti 150 fontos bért kapnak, elesnek bizonyos szociális juttatásoktól – jelentette be szerdán a londoni kormány.

A bevándorlóknak igazolniuk kell, hogy munkavállalóként tevékenykednek, hogy hozzáférjenek a gyermekek után járó támogatásokhoz, a lakhatási támogatáshoz és a munkanélküli segélyhez, ha elveszítenék állásukat. Iain Duncan Smith munkaügyi miniszter szerint ez méltányos körülményeket teremt azok számára, akik dolgozni érkeznek a szigetországba, ugyanakkor ellehetetleníti a szociális turizmust.

Mint arról beszámoltunk, Nagy-Britanniában politikai vita alakult ki amiatt, mert január elsejétől meg kellett nyitni az ország munkaerő-piacát a 2007-ben az EU-hoz csatlakozott román és bolgár munkavállalók előtt. Sokan attól tartották, hogy az országot elárasztják a kizárólag a szociális juttatásokhoz hozzáférni akaró románok és bolgárok, és bár ez nem igazolódott be, a kormány mégis megszorító intézkedéseket vezetett be.

Forrás: Krónika.ro

ENSZ-jelentés: a bevándorlók harmada fiatalabb 30 évesnél

Egy ENSZ-jelentés szerint jelenleg mintegy 232 millió bevándorló él szerte a világban, s megközelítőleg egyharmaduk - hozzávetőleg 75 millió - fiatalabb 30 évesnél.

Az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsa által pénteken kiadott jelentésből kitűnik, hogy 35 millió bevándorló életkora nem éri el a húsz évet sem, a 20-29 éves korosztályhoz tartozók száma pedig 40 millió. A 232 millió bevándorló a világ népességének 3,2 százalékát teszi ki.

A jelentéshez a fiatal bevándorlók tapasztalatait gyűjtötték össze azzal a céllal, hogy meghatározzák a rájuk váró kihívásokat, függetlenül attól, hogy törvényesen vagy illegálisan telepedtek-e le egy másik országban.

Általánosságban megállapítható, hogy az emigráló fiatalok életkörülményei javulni szoktak, és családjukat is támogatják a külföldön keresett pénzből. A bevándorlás kedvező a fogadó országoknak, mert növeli a gazdasági hatékonyságot.

Mindazonáltal súlyos problémák keletkezhetnek a fiatalok származási országaiban, tekintettel az emberierőforrás-veszteségre, illetve az agyelszívásra, különösen az egészségügy és az oktatás területén - figyelmeztetett a jelentésben a tanács.

Forrás: Híradó.hu

Európai Unió - Bírálják Svájcot az Európai Parlament vezetői

Az Európai Parlament vezetői azért bírálták Svájcot, mert a hétvégi népszavazáson az országba irányuló bevándorlás korlátozása mellett döntöttek. Martin Schulz, a parlament elnöke figyelmeztette a svájciakat: nem megengedhető, hogy csakis a hatalmas európai belső piac előnyeit élvezzék.

Élesen bírálták Svájcot a bevándorlás korlátozását célzó népszavazás eredménye miatt az Európai Parlament vezető politikusai.

Egy hétfőn nyilvánosságra hozott nyilatkozatban Martin Schulz, a parlament elnöke figyelmeztette a svájciakat arra: nem megengedhető, hogy csakis a hatalmas európai belső piac előnyeit élvezzék.

Hasonlóan foglalt állást egy hétfői lapinterjúban a testület külügyi bizottságának elnöke. Az ugyancsak német Elmar Brok utalt arra: az alpesi országnak nagy előnye származik abból, hogy - mint fogalmazott - kis mértékben integrálódott az Európai Unióba. Svájcnak szakképzett munkaerőre van szüksége - jelentette ki a konzervatív politikus, és ebből kiindulva a referendum eredményét érthetetlennek nevezte.

Brok arra figyelmeztetett, hogy a kétoldalú viszonyban a kölcsönös előnyöknek kell érvényesülniük, és Svájcot közvetve önző magatartással vádolta.

A vasárnapi referendumon a szavazók hajszálnyi többséggel szavazták meg az Európai Unióból Svájcba irányuló bevándorlás korlátozását. A referendumon részt vevők 50,3 százaléka voksolt igennel a bevándorlási kvótarendszer visszaállítására. A kormánynak így a következő három éven belül újra kell tárgyalnia Brüsszellel a Svájc és az Európai Unió viszonyát szabályozó szerződéscsomagot.

A referendumot a jobboldali populista Svájci Néppárt (SVP) kezdeményezte, azt hangoztatva, hogy a tömeges bevándorlás a bérek csökkenéséhez és a lakbérek emelkedéséhez vezetett Svájcban.

A kormány, valamint a gazdasági egyesületek és a szakszervezetek ellenezték a népszavazásra bocsátott indítványt. Szerintük a külföldi munkavállalók nélkül Svájc nem tudná fenntartani a jelenlegi jóléti szintet és további gazdasági növekedést elérni.

Az Európai Bizottság sajnálatát fejezte ki a referendum eredménye miatt, úgy értékelve, hogy a kvóták bevezetése ellentétes a személyek szabad mozgásának elvével az EU és Svájc között. A bizottság közölte: az EU meg fogja vizsgálni a kezdeményezés hatásait Svájc és az unió kapcsolatainak egészére.

Forrás: Híradó.hu

Svájc - A bevándorlás korlátozását pártolók győztek a népszavazáson

Az Európai Unióból Svájcba irányuló bevándorlás korlátozásának támogatói kerültek többségbe a vasárnap megrendezett népszavazáson a hivatalos eredmények szerint.

A népszavazáson részt vevők 50,3 százaléka voksolt igennel a bevándorlási kvótarendszer visszaállítására. A kormánynak így a következő három éven belül újra kell tárgyalnia Brüsszellel a Svájc és az Európai Unió viszonyát szabályozó szerződéscsomagot.

Jelenleg bármely uniós állampolgár letelepedhet az ország területén, amennyiben ott munkát vállal, csak az EU-n kívüli országok esetében korlátozzák a bevándorlást.

Forrás: Híradó.hu

Svájc - Népszavazás a bevándorlók számának szabályozásról, az abortusz állami támogatásáról

Az Európai Unióból érkező munkavállalók számának szabályozásáról döntenek vasárnap a svájci állampolgárok; Brüsszelnél már a kezdeményezés is kiverte a biztosítékot. A népszavazást kezdeményező Svájci Néppárt szerint az uniós polgárok elveszik az álláshelyeket a hazaiaktól, s az ország befogadóképessége véges. A svájciak egyébként emellett szavaznak a vasúti infrastruktúra fejlesztéséről és az abortusz finanszírozásáról is.

Újabb sorsdöntő népszavazást tartanak Svájcban február 9-én, amelyen az Európai Unióból érkező bevándorlók számának szabályozásról dönthetnek a polgárok. Az alpesi országban 1999 óta az uniós polgárok mindenféle kötöttségektől mentesen telepedhetnek le, s ha az igenek kerülnek többségbe, akkor véget érhet ez a fajta szabad munkaerő-áramlás. A referendumot a Svájci Néppárt kezdeményezte, mivel véleményük szerint a túl sok bevándorló elveszi a svájciak elől a munkát, nagy terhet jelent az államháztartásnak, valamint irreálisan fölveri a bérleti díjakat és a megélhetési költségeket. Svájcba 2001 óta 700 ezer bevándorló érkezett, és a nyolcmilliós népesség 23 százaléka számít külföldinek.

A voksolás elemzői vélemények szerint veszélyezteti Brüsszel és az ország viszonyát, ami abból a szempontból lehet kellemetlen, hogy az EU a legfőbb kereskedelmi partnere Svájcnak. A feszültséget növeli az is, hogy az unió szeretné, ha Svájci harmonizálná bankszabályozását a 28 uniós tagországéhoz. A referendum egyébként felélesztette azt a vitát az alpesi országban, hogy a bevándorlók mennyiben járulnak hozzá a gazdasági fejlődéshez.

Egyelőre a nemek vannak előnyben

A legfrissebb felmérések szerint a választók 43 százaléka támogatja a bevándorlási kvóta bevezetését, ami hatszázalékos bővülés volt a korábbi hónapokhoz képest. A külföldiekkel szembeni ellenérzések növekedését jelzi az is, hogy egy környezetvédő csoport a nemzeti erőforrásokra hivatkozva állítana korlátot a betelepülők elé. Egyébként az egyik aggodalom abból származik, hogy az ország infrastruktúrája egyesek szerint nem lesz képest lépést tartani Svájc folyamatosan növekvő népességével.

A kvóta bevezetésének ellenzői arra hivatkoznak, hogy Svájc gazdasági teljesítményének 25 százaléka a külföldi munkavállalók teljesítményéből származik, ráadásul míg az EU-ban 10,9 százalékos a munkanélküliségi arány, addig az alpesi országban csak 3,5 százalék. Mások szerint a munkaerőpiac belső szigorítása hasonló lépéseket váltana ki több EU-tagországban, ami nagyban ártana Svájcnak.

Belerúgna Svájcba az Európai Unió

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, valamint Richard Jones, az unió berni nagykövete arra figyelmeztet, hogy a népszavazás sikere esetén az unió a többi megállapodást is visszamondhatja, ami megfigyelők szerint súlyosan érintheti Svájc gazdaságát. Az ország külkereskedelmének kétharmadát az Európai Unióval bonyolítja (exportjának 56 százaléka, importjának 75 százaléka származik a térségből). A témával foglalkozó politikai kommentárok ugyanakkor kiemelik, hogy a megállapodások felmondására nagyon kicsi az esély, már csak azért is, mert az EB-nek roppant bürokratikus úton kellene először az Európai Tanácsnak, a döntésre jogosult szervnek javasolnia.

Vasárnap az állampolgárok arról is dönthetnek, hogy újabb vasutak épüljenek-e az országban, valamint hogy megszűnjön-e az abortusz elvégzésének állami támogatása. Legutóbb a menedzseri fizetések befagyasztásáról, a családi adókedvezmények kiterjesztéséről, valamint az autópálya-matrica emeléséről döntöttek. Az eredmény igen magabiztos, háromszoros nem lett, így minden maradt a régiben. 

Forrás: Magyar Nemzet

Szentföld - Fokozná a francia zsidók bevándorlását Izrael

A Franciaországban élő zsidók Izraelbe való bevándorlásának növelésére Franciaország elsőként címmel akciótervet dolgoztak ki Izraelben - közölte pénteken a Maariv című napilap.

A bevándorlási miniszter által elkészített javaslat jelentősen megemeli az Izraelről információt és magyarázatokat adó küldöttek számát a nagyobb zsidó közösségeknek otthont adó helyeken, és kilátásba helyez számos, az izraeli beilleszkedésüket segítő lépést. A tervet a jeruzsálemi kormány várhatóan két hét múlva fogadja el.

A program készítői „történelminek” nevezik a helyzetet, amikor a növekvő európai antiszemitizmus hatására első alkalommal egy nyugati ország zsidó közösségét próbálják átköltöztetni Izraelbe.

A terv alapjául a francia zsidóknak az utóbbi években megfigyelhető tömeges kivándorlása szolgált. Ugyan hivatalos adatok nincsenek, de a becslések szerint több tízezren költöztek közülük Nagy-Britanniába, Kanadába, Amerikába és más országokba.

Az izraeli állampolgárságot elnyerő francia zsidók száma egy év alatt majdnem megduplázódott: amíg 2012-ban 1600 volt, 2013-ra mintegy 3000-re nőtt, de Jeruzsálem sokkal többet szeretne. A program célja, hogy idén négyezren, 2016-ban pedig már legalább hatezren telepedjenek át Franciaországból a zsidó államba.

Forrás: Híradó.hu

Németország - Merkel szerint is valós veszély a szociális turizmus

A tagállami ellátórendszerek különbségei miatt az Európai Unióban valós veszély a szociális juttatások megszerzését célzó vándorlás, a szociális turizmus - mondta a német kancellár szerdán Berlinben.

Angela Merkel a Bundestagban, a törvényhozás alsóházában (...) kiemelte, hogy a munkaerő szabad áramlásának uniós alapelvét ugyan nem szabad megkérdőjelezni, de "nem szabad szemet hunyni a szociális visszaélések felett".

Hangsúlyozta, hogy egyelőre nem látni, milyen intézkedésekre van szükség ezen a területen. Közölte: a német jogi helyzet ellentmondásos, ezért be kell várni az Európai Unió Bíróságának állásfoglalását.

A kormány tárcaközi bizottságot állított fel annak vizsgálatára, hogy milyen kihívások elé állítja a szociális ellátórendszert a munkaerő szabad áramlása, amely teljessé vált a román és bolgár állampolgárok munkavállalási korlátozásainak megszűnésével - mondta Angela Merkel. (...)

Forrás: Híradó.hu

Andreas Scheuer: Brüsszelben "eurokrata őrület" tombol, és ennek megálljt kell parancsolni

Élesen bírálta a bajor miniszterelnök az Európai Bizottság (EB) magatartását az uniós társállamokból érkező munkavállalók szociális ellátása körüli vitában.

Horst Seehofer
A brüsszeli bizottság "szinte minden héten előjön egy újabb ötlettel, amely fenyegeti a német munkahelyeket vagy az európai egység eszméjének lakossági támogatottságát" - mondta Horst Seehofer a Der Spiegel című hírmagazinnak az EB egy állásfoglalásával kapcsolatban, amely szerint nem lehet eleve kirekeszteni a munkanélküli-ellátásból a Németországba érkező uniós állampolgárokat.

Seehofer szerint a bizottság a valóságtól elrugaszkodott álláspontot képvisel. "Elkeserítő, hogy (az EB) mennyire kevéssé érzékeli az európai emberek való világát" - mondta a kisebbik konzervatív kormánypárt, a CSU elnöke a Der Spiegel vasárnapi számában megjelent összeállítás szerint.

Az EB a luxembourgi Európai Bíróság felkérésére készített állásfoglalást a német munkanélküli-ellátásról egy perrel kapcsolatban, amelyet egy Németországban élő román állampolgár indított, amiért elutasították a segélykérelmét. A munkaügyi hivatal arra hivatkozott, hogy a kérelmezőnek nem jár segély, mert soha nem dolgozott Németországban.

Az állásfoglalást a Süddeutsche Zeitung idézte pénteken. Az EB szerint ellentétes az uniós joggal, ha Németországban automatikusan megtagadják a segélyt azoktól az uniós állampolgárságú bevándorlóktól, akiknek még nem volt munkaviszonyuk az országban - írta a lap.

Andreas Scheuer
A bizottság egy szóvivője pénteken pontosította a testület véleményét, azt mondta, hogy a "gazdaságilag inaktív" uniós külföldiek segélyezését nem írja elő a közösségi jog, de nem lehet automatikusan dönteni, az eseteket egyénileg kell elbírálni.

Brüsszelben "eurokrata őrület" tombol, és ennek megálljt kell parancsolni - reagált Andreas Scheuer, a CSU főtitkára. A bajor konzervatívok "az utolsó erejükig ellenállnak, ha a bizottság luxusirodákban ülő hivatalnokai hozzá akarnak nyúlni a nemzeti szociális ellátórendszerekhez" - fogalmazott a politikus.

A Der Spiegelnek nyilatkozva hozzátette, hogy szerinte Brüsszel a német szociális juttatásokhoz hozzáférést biztosító "szabadjegyet" akar kiállítani a bevándorlóknak. Ha a bizottságon múlna, "csak úgy zakatolnának a jegykiadó automaták Romániában és Bulgáriában" - fejtette ki a CSU főtitkára.

A CSU szerint a román és bolgár állampolgárok munkavállalási korlátozásainak megszűnése miatt a szegénységi - a munkavállalás helyett a szociális segélyek megszerzését célzó - bevándorlás hulláma fenyegeti Németországot, és ezért az "aki csal, az repül" elvet követve szigorítani kell a bevándorlókra vonatkozó szabályokon. (...)

Forrás: Híradó.hu

Európai Unió - A szabad mozgás elve nem módosítható

 Ez "az EU egyik legnagyobb sikere", és persze "úgyis elbukna"...


Nem lehet újratárgyalni az Európai Unión belüli szabad munkaerő-áramlás alapelvét - közölte a brit kormány által megfogalmazott módosítási igényekre reagálva az Európai Parlament elnöke.

Martin Schulz
Martin Schulz a The Observer című vezető baloldali vasárnapi brit lapnak kijelentette: az unión belüli szabad mozgás elvének érvényesítése az EU egyik legnagyobb sikere. "Ez alapelv és ugyanúgy nem képezi újratárgyalás alapját, mint ahogy az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabad áramlásának elve sem újratárgyalható" - fogalmazott az EP német szociáldemokrata elnöke.

Schulz hangsúlyozta, hogy egy ilyen jellegű szerződésmódosításhoz az összes tagország egyhangú támogatása és ratifikálása lenne szükséges, és az Európai Parlamentben is el kellene fogadtatni, itt azonban e kezdeményezés szinte biztosan elbukna.

Az EP egyik alelnöke, a brit Liberális Demokratákat képviselő Edward McMillan-Scott szintén azt mondta a The Observernek, hogy a szabad mozgás alapelvének módosítása "soha nem menne át" az EU miniszteri tanácsán, sem az Európai Parlamenten. Ha a globalizálódó világban az EU felülvizsgálná a nyitott piacok és a nyitott határok alapelvét, azzal saját magának okozna károkat - tette hozzá a brit politikus.

A Konzervatív Párt vezette brit kormánykoalíció és személyesen David Cameron miniszterelnök az utóbbi hetekben - különösen a román és a bolgár munkavállalókkal szembeni átmeneti korlátozások január 1-jei lejárta előtt és azóta is - folyamatosan hangoztatja London igényét az unión belüli szabad munkaerőmozgás újraszabályozására.

Cameron a BBC televíziónak nyilatkozva a minap kijelentette: az Európai Unió alapítói sem számolhattak olyan mértékű "népvándorlással", amilyen az EU kelet-európai bővítése után nyugat felé megindult, ezért szükséges az EU-n belüli munkaerő-áramlás szabályozásának átalakítása.

A brit kormányfő szerint ez "teljes mértékben elérhető", tekintettel arra, hogy az új tagállamok felvételéhez egyhangú döntésre van szükség az EU-tagok részéről a bővítés feltételeiről. Cameron nem mondta ki a "vétó" szót, de kijelentette: az egyhangú döntés követelménye révén Nagy-Britanniának lehetősége lesz a jövőbeni EU-bővítési döntések során arra, hogy az új tagok felvétele fejében a jelenleginél "keményebb, robusztusabb" szabályozáshoz ragaszkodjék.

A brit kormány sorra jelenti be a külföldi EU-munkavállalókra vonatkozó szigorítási terveket, amelyek közül több az év első napján életbe is lépett. A uniós országokból érkezők például nagy-britanniai tartózkodásuk első három hónapjában immár nem igényelhetnek álláskeresőknek járó szociális juttatásokat, és a három hónap leteltével is legfeljebb hat hónapig kérhetnek ilyen jellegű támogatást.

London az EU-bevándorlókra vonatkozó szigorítási intézkedések miatt az utóbbi hetekben komoly konfliktusba keveredett Andor László foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős EU-biztossal is, akinek többszöri bíráló nyilatkozatait éles ellenkritikával fogadták brit politikusok.

Forrás: Híradó.hu

A korlátlan bevándorlás alkonya – észbe kapott a Nyugat?

Brüsszel nemrég Németországot és Nagy-Britanniát is megrótta azért, mert álláspontja szerint az uniós alapelvekkel ellentétes és kirekesztő gyakorlat, ha nem fogadják válogatás nélkül tárt karokkal az érkező bevándorlókat. Románia és Bulgária schengeni csatlakozásával újra fellángoltak az ellentétek. Az ugyanakkor a németek és Cameronék szavaiból is világosan kitűnik: nem a képzett, de legalábbis dolgozni akaró kelet-európai bevándorlókkal van gondjuk, ahogy a lakosságnak sem az a problémája, hogy végre jön valaki az unió egy keletibb államából, beilleszkedik, és olcsón elvégzi azokat a munkákat, amelyeket egy született brit vagy német már nem szívesen vállalna be.

Az „őslakosokat” elsősorban azok a bevándorlók zavarják, akik nem dolgozni jönnek, hanem a bőséges szociális ellátásokat kihasználni. Hiszen a mélyszegénységben élő falvakban futótűzként terjed a hír, hogy a briteknél a helyi fizetés triplája a segély, amelyért ráadásul semmit sem kell csinálni, csak szépen nézni és minél több gyereket magaddal vinni. Nem véletlenül népszerű az unió keleti szomszédainál a kamuházasság valamilyen uniós állampolgárral – Pécsett például a szerbek még fizetnek is azért, hogy magyar lányt feleségül véve uniós állampolgárok lehessenek, és egyből mennek is nyugatra.

Sőt, ezeknél még jobban szúrja az „őslakosok” szemét az az elképesztő bűnözési hullám, amelyben már most is részük van. Elegük van a maffia által futtatott prostituáltakból és kéregetőkből vagy az uniós állampolgárságuk mögé bújó embercsempészekből.

Nem szabad különbséget tenni a bevándorlók között

Ugyanezt a meccset már egyszer lejátszották Kanadával is: a jóból addig volt hajlandó osztogaftni Montreal is, ameddig nem haraptak a kezébe. Csakhogy Kanadát nem fenyegette az a veszély, hogy Viviane Reding még jól rá is csap a megharapott kezére, ha elhúzza a csattogó fogsorok elől.

Az EU-ban viszont nagyon nehéz korlátozni bármit is, legalábbis úgy, hogy az unió valamely megfelelő szerve rá ne pirítana az emberre. Sőt úgy tűnik, most már nemcsak a hazánkhoz hasonló, kisebb országokat veszik elő például kirekesztésért, de a legnagyobbak sem menekülhetnek Brüsszel szabályozó hatalmától.

Redingék alapelve ugyanis az, hogy egy országnak nem szabad különbséget tennie a bevándorlók között. Az unióban ugyanis – és nemcsak az uniós intézményekben, hanem sok tagállamban a belpolitikában is – dübörög a liberális populizmus, amelynek egyik legfőbb eszköze, hogy összemossa a fenti kategóriákat.

Nagyon sokat árt a politikai rövidlátás

Németország például pénteken azért kapott ki az Európai Bizottságtól, mert nem minden esetben ítélte meg a feltétel nélküli munkanélküli segélyt automatikusan azoknak, akik nem német állampolgárok és még soha életükben nem dolgoztak Németországban. Amikor a kisebbik kormánypárt, a CSU felvetette, hogy változtatni kéne ezen a gyakorlaton, a többi párt rögvest jobboldali populizmussal vádolta meg, és statisztikákra mutogattak, amely szerint a német gazdaságnak szüksége van a bevándorlók munkájára.

Amikor David Cameron kijelentette, hogy Londonnak elege van a beözönlő külföldiekből – és Cameron minden általánosítása és személyeskedése ellenére világos volt, hogy elsősorban a nem dolgozó, szociális rendszert lehúzókra gondolt –, az ellenzéki Munkáspárt hevesen tiltakozott, és egyből sietett a repülőtérre. Itt megkeresték az első Romániából dolgozni érkező férfit, akivel példálózhattak, hogy lám – aki dolgozni jön Londonba, az dolgozni is fog, és kikérik maguknak a feltételezést, hogy nem ezért jött volna. Így a britek is megkapták Viviane Redingtől a maguk letolását, és ismét előkerültek a statisztikák, hogy a brit gazdaság sem lenne meg a kelet-európaiak munkaereje nélkül.

Az unió önmaga ellen fordul

Ez a fajta mellébeszélés, a valódi probléma megkerülése és szőnyeg alá söprése viszont sokat árthat. Nemcsak a tisztességes bevándorlók isszák meg ennek a levét, „akiken csattan majd a bennszülöttek előítéletének ostora”, de megszenvedik a befogadó országok is, akik az uniós dörgedelem hatására boldog-boldogtalant segélyezhetnek, és külföldi bűnözők ténykedését kell eltűrniük a területükön.

És mindezek mellett árt az uniónak is, hiszen ezzel a félremagyarázással teljesen hiteltelenné teszi saját alapelveit – sőt szembe is megy azokkal, ha nem engedi meg egy országnak, hogy a saját érdekei szerint intézze a saját ügyeit. Amikor Brüsszelben éppen hazánk volt terítéken, Orbán Viktor ezt úgy kommentálta: „Nem erre találták ki az Európai Uniót."

Forrás: Magyar Nemzet

Németország - Szigoríthatják a bevándorlást

Németországban szakmai vitát kezdeményeztek a bevándorló munkavállalókat megillető szociális juttatásokról. Szakértők szerint azonban nem szabad megkérdőjelezni a munkaerő szabad áramlásának elvét, és szankciókkal sújtani a bevándorlást.

Nagy-Britannia után Németországban is vita indult a Európai Unió közép– és kelet–európai tagállamaiból bevándorló munkavállalók szociális juttatásairól a román és bolgár állampolgárok munkavállalási korlátozásainak január 1-jei megszűnése miatt. A bevándorlók szociális ellátásának szabályait Nagy-Britanniával ellentétben még nem szigorították, és a politikusokon kívül tekintélyes gazdasági és társadalmi szervezetek képviselői is megszólaltak a vitában, érvelve a munkaerő szabad mozgásának uniós alapelve mellett, illetve a bevándorlók megbélyegzése ellen.

Az úgynevezett szegénységi – a munkavállalás helyett a szociális segélyek megszerzését célzó – bevándorlás körül kialakult vitát a kisebb konzervatív kormánypárt, a bajor CSU indította el a bevándorlási szabályok szigorítását követelve. „Aki csal, az repül” – áll a CSU parlamenti képviselőinek csütörtökön véget ért háromnapos értekezletén elfogadott dokumentumban, amelyben a javasolt változtatásokat rögzítették. A párt szerint egyebek között be kell vezetni, hogy az uniós társállamokból érkezők a németországi tartózkodásuk első három hónapjában nem vehetnek igénybe munkanélkülieknek járó szociális juttatásokat.

Ezt a szabályt Nagy-Britanniában január 1-jével bevezették, és további szigorításokra is készül a kormány. Németországban viszont egyelőre csak egy tárcaközi bizottságot alakítottak meg, hogy megvizsgálja, kell-e lépnie az ügyben a szövetségi kormánynak.

Németországban viszont a CSU-t az „aki csal, az repül” mondatért a testvérpárton, a CDU-n kívül valamennyi parlamenti párt elítélte, jobboldali populizmussal vádolva a bajor konzervatívokat. Az Angela Merkel kancellár vezette CDU-ban ugyan néhányan üdvözölték a CSU kezdeményezését, de a párt vezetői közül senki nem foglalt állást egyértelműen, a kancellár pedig úgy ítélte meg, hogy a tárgyilagos, szakmai vita felé kell terelni a diskurzust, és ezért végül a kormány 11 tárca államtitkárának vezetésével bizottságot alakított, amelynek júniusig kell jelentést készítenie a bevándorlás és a szociális ellátórendszer összefüggéseiről.

Gazdasági érdekképviseletek szerint nem szabad megkérdőjelezni a munkaerő szabad áramlásának elvét, a bevándorlásról szóló vita pedig veszélyes, mert elriaszthatja a képzett külföldi munkavállalókat. Németországban sok ágazatban támaszkodnak a bevándorlókra, és így is vannak betöltetlen álláshelyek. A német ipari és kereskedelmi kamarák szövetsége (DIHK) szerint Németországban 2025-ig 1,5 millió új külföldi munkavállalóra van szükség a gazdasági növekedés fenntartásához és a társadalom öregedése miatt nyomás alá kerülő ellátórendszerek stabilizálásához. Ezért nem szabad hagyni, hogy egy „heves politikai vita miatt rossz fényben tűnjön fel a bevándorlás” – mondta egy csütörtöki interjúban Martin Wansleben, a DIHK ügyvezető igazgatója.

A legutóbbi, 2013 közepéről származó adatok szerint nagyjából 320 ezer román és bolgár állampolgár él Németországban. A foglalkoztatottsági arány körükben 60-64 százalékos, megfelel az országos szintnek, a munkanélküliség 7,4 százalékos, elmarad a 7,7 százalékos országos átlagtól. Szakértők szerint nem indokolt az aggodalom a szociális turizmusnak is nevezett szegénységi bevándorlástól, és a munkavállalási korlátozások lebontása várhatóan a képzettségi szint emelkedését és a feketemunka visszaszorulását eredményezi majd.

Ugyanakkor több nagyvárosban feszültséget okoz, hogy jelentős számban élnek munkanélküli, szociális ellátásra szoruló és többnyire képzetlen románok és bolgárok. A városi önkormányzatok szövetségének vezetője, Ulrich Maly nürnbergi főpolgármester egy csütörtöki interjúban hangsúlyozta, hogy kihívás a képzetlen románok és bolgárok megjelenése, de nem tömeges méretű és nem országos gond. Nagyjából egy tucat városban okoznak problémát, de csak egyes negyedekben – tette hozzá. Kiemelte, hogy a jelenlegi vitából az a „végzetesen téves következtetés adódik, hogy szegénységi bevándorló az összes román és bolgár, aki hozzánk érkezik, és sokan közülük még csalók is”.

Az ARD közszolgálati televízió csütörtökön ismertetett felmérése alapján a lakosság relatív többsége, 46 százaléka szerint a bevándorlás inkább előnyös, mint hátrányos Németországnak, 76 százalék viszont úgy véli, hogy a pártok nem tesznek eleget a bevándorlással keletkező gondok megoldásáért.

Forrás: Mandiner

Egyesült Királyság - Szigorodó bevándorláspolitika, erősödő euroszkepticizmus

Az Európai Unió alapítói sem számolhattak olyan mértékű "népvándorlással", amilyen az EU kelet-európai bővítése után nyugat felé megindult, ezért szükséges az unión belüli munkaerőmozgás szabályozásának átalakítása - mondta vasárnap a brit miniszterelnök.

David Cameron a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorában alig burkoltan az EU további bővítésének brit vétóját is kilátásba helyezte a London által igényelt szigorítások elmaradása esetére.

A konzervatív párti kormányfő szerint az EU-n belüli szabad mozgásnak "vannak jó részei", számos külföldön élő és dolgozó brit állampolgár is élvezi ennek előnyeit, emellett Nagy-Britanniának is haszna származik a szakképzett külföldi munkaerőből.

Cameron szerint ugyanakkor két "félrecsúszott" eleme is van a korlátozás nélküli munkaerő-áramlásnak. Az egyik az, hogy sokan csak a szociális juttatásokért költöznek más EU-országokba, és ezt meg kell akadályozni, a másik a munkaerő-vándorlás puszta mérete.

Miután Lengyelország, Magyarország és a többi közép- és kelet-európai ország csatlakozott az EU-hoz, 1,5 millióan érkeztek a térségből Nagy-Britanniába. "Ez masszív népvándorlás, és ezért a jelenleginél jobb szabályozásra van szükség" - fogalmazott Cameron a vasárnapi BBC-műsorban.

A brit kormányfő szerint ez "teljes mértékben elérhető", tekintettel arra, hogy új tagállamok felvételéhez egyhangú döntésre van szükség az EU-tagok részéről a bővítés feltételeiről. Cameron nem mondta ki a "vétó" szót, de kijelentette: az egyhangú döntés követelménye révén Nagy-Britanniának lehetősége lesz a jövőbeni EU-bővítési döntések során arra, hogy az új tagok felvétele fejében a jelenleginél "keményebb, robusztusabb" szabályozáshoz ragaszkodjék.

A brit miniszterelnök a vasárnapi BBC-interjúban nem erősítette meg, de nem is cáfolta egyértelműen azokat a brit sajtóértesüléseket, amelyek szerint a Konzervatív Párt 75 ezerben szabná meg a külföldi EU-állampolgárok nagy-britanniai bevándorlásának éves kvótáját.

Ez az elképzelés a brit kormánykoalíción belül is komoly nézeteltérésekhez vezetett; a kisebbik kormánypárt, a Liberális Demokraták vezető politikusai többször is nyilvánosan szembeszegültek e - hivatalosan egyelőre be sem jelentett - tervvel.

Vince Cable, az üzleti ügyek minisztere, aki Nick Clegg miniszterelnök-helyettes után a kormány második legmagasabb rangú liberális demokrata tagja, a minap - ugyancsak a BBC televíziónak nyilatkozva - törvénysértőnek és kivitelezhetetlennek nevezte az EU-állampolgárok betelepülésének számszerű korlátozását.

London az EU-bevándorlás szigorításának brit tervei miatt az utóbbi hetekben komoly konfliktusba keveredett Andor László foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős EU-biztossal is, akinek többszöri bíráló nyilatkozatait éles ellenkritikával fogadták brit politikusok.

A vasárnapi BBC-interjúban David Cameron megerősítette azt a hivatalosan már tavaly bejelentett tervet, amely szerint ha a Konzervatív Párt kormányon marad a 2015-ben esedékes parlamenti választások után, a brit választók 2017 végéig népszavazáson dönthetnek arról, hogy Nagy-Britannia az EU tagja maradjon-e. A kormányfő megerősítette ugyanakkor azt is, hogy addig a brit kormány újratárgyalja viszonyrendszerét az EU-val, és így a választóknak valójában azt kell majd eldönteniük, hogy a tárgyalások eredményeként kialakult új viszonyrendszer alapján is az unióban szeretnék-e látni hazájukat.

A vasárnap közölt legfrissebb felmérés szerint jelentős - és immár csaknem abszolút - többségben vannak azok, akik szerint Nagy-Britanniának ki kellene lépnie az EU-ból.

A Mail on Sunday című konzervatív vasárnapi lap megbízásából elvégzett országos közvélemény-kutatás kimutatta, hogy a brit választók 50 százaléka a kilépésre szavazna, és csak 33 százalék voksolna a brit EU-tagság fenntartására. A lap hangsúlyozza, hogy a tavaly júniusban elvégzett hasonló felmérés a távozáspártiak minimális többségét jelezte: akkor 45:44 volt a kilépést és a maradást pártolók aránya.

Forrás: Híradó.hu

Egyesült Királyság - Cameron "bevándorlás-visszaszorító" csomagot jelentett be

Újabb intézkedéseket jelentett be kedd este David Cameron brit miniszerelnök a romániai és bulgáriai "bevándorlóhullám megfékezésére".

Az új intézkedések értelmében például az újonnan Nagy-Britanniába érkező munkakeresők nem folyamodhatnak lakhatási támogatáshoz. A tartózkodás első három hónapjában munkanélküli segélyt sem kérhetnek, és a munkakeresési támogatást sem kérhetik hat hónapnál hosszabb időszakra.

Cameron ugyanakkor kijelentette, hogy bármilyen EU-s országból származó koldust vagy hajléktalant kitoloncolnak és 12 hónapig nem engedik őket újra be az országba, kivéve, ha bizonyítani tudják, hogy munkahelyre jönnének vissza.

Cameron ismét elmondta, hogy a britek "mélységes aggódnak" a romániai és bulgáriai bevándorlók miatt. A kormányfő a szabad helyváltoztatáshoz való jog átgondolását is javasolta, amely ugyan központi EU-s elv, de szerinte nem kellene teljesen feltétlennek lennie.

Forrás: Transindex.ro/Guardian

Megdobták az EU népességét a bevándorlók

Tavaly közel 900 ezer bevándorló érkezett az Európai Unió területére, és 2012-ben ők jelentették a népességnövekedés legfőbb motorját - olvasható az Eurostat szerdai közleményében.

A születések és halálozások adatai alapján számolt természetes növekedés mintegy 200 ezerre tehető - közölte az EU statisztikai hivatala.

Az EU lakossága 505,7 millió főt tett ki 2013. január elsején, így tavaly 1,1 millióval nőtt a huszonnyolc tagállam lakosainak száma. Ez jelentős gyarapodás a 2011-es közel 1,8 milliós visszaesést követően. Az Eurostat adatai arra is rávilágítanak, hogy már második éve csökken a regisztrált, legális bevándorlók száma, miközben az illegális bevándorlás egyre nagyobb mértéket ölt, elsősorban a dél-európai államokban.

Az Európai Unió belső és külső határait érintő migrációt tavaly erősen befolyásolta az eurózóna több mint másfél éven keresztül húzódó pénzügyi válsága.

Spanyolországból 2012-ben több mint 160 ezren vándoroltak ki a gazdasági válság következtében, s az országban minden tízből hat 25 év alatti fiatal munkanélküli. A spanyolokon kívül Görögországot, Írországot és Portugáliát érintette leginkább az elvándorlás, habár az ír szigeten a születések száma jócskán pótolta az emigrálók sokaságát.

Litvániában hárommillió alá csökkent a népesség száma, ami annak tulajdonítható, hogy a balti állam 2004-es csatlakozása óta mintegy félmillió litván kereste a boldogulást az ország határain kívül, Nagy-Britanniában, Írországban és más uniós tagállamban.

A népességszám visszaesése a válság sújtotta déli államokon kívül a 2004 után csatlakozott országokat érintette leginkább: Magyarországon, Romániában, Bulgáriában, Észtországban, Lengyelországban, Horvátországban és a balti államokban is csökkent a lakosság aránya. Magyarország esetében 3,9 százalékos csökkenést mért a brüsszeli statisztikai hivatal.

A bevándorlók elsődleges célpontjainak Németország és Olaszország bizonyult. Annak ellenére, hogy a halálozás mindkét országban meghaladta a születések számát, a németeknél 390 ezerrel, míg az olaszoknál 370 ezerrel nőtt a lakosság száma.

A természetes gyarapodást és a bevándorlókat is figyelembe véve Nagy-Britanniában mérték a legnagyobb népességnövekedést: tavaly közel 400 ezer fővel nőtt a brit lakosság száma. A legnagyobb EU-tagországok közül Németországban (80, 5 millió fő), Franciaországban (65,6 millió fő), Nagy-Britanniában (63,9 millió fő) és Olaszországban (59,7 millió fő) emelkedett a lakosság aránya. Tavaly összesen 5,2 millió gyermek született az EU területén.

Forrás: Kitekintő