Európai Unió - Bírálják Svájcot az Európai Parlament vezetői

Az Európai Parlament vezetői azért bírálták Svájcot, mert a hétvégi népszavazáson az országba irányuló bevándorlás korlátozása mellett döntöttek. Martin Schulz, a parlament elnöke figyelmeztette a svájciakat: nem megengedhető, hogy csakis a hatalmas európai belső piac előnyeit élvezzék.

Élesen bírálták Svájcot a bevándorlás korlátozását célzó népszavazás eredménye miatt az Európai Parlament vezető politikusai.

Egy hétfőn nyilvánosságra hozott nyilatkozatban Martin Schulz, a parlament elnöke figyelmeztette a svájciakat arra: nem megengedhető, hogy csakis a hatalmas európai belső piac előnyeit élvezzék.

Hasonlóan foglalt állást egy hétfői lapinterjúban a testület külügyi bizottságának elnöke. Az ugyancsak német Elmar Brok utalt arra: az alpesi országnak nagy előnye származik abból, hogy - mint fogalmazott - kis mértékben integrálódott az Európai Unióba. Svájcnak szakképzett munkaerőre van szüksége - jelentette ki a konzervatív politikus, és ebből kiindulva a referendum eredményét érthetetlennek nevezte.

Brok arra figyelmeztetett, hogy a kétoldalú viszonyban a kölcsönös előnyöknek kell érvényesülniük, és Svájcot közvetve önző magatartással vádolta.

A vasárnapi referendumon a szavazók hajszálnyi többséggel szavazták meg az Európai Unióból Svájcba irányuló bevándorlás korlátozását. A referendumon részt vevők 50,3 százaléka voksolt igennel a bevándorlási kvótarendszer visszaállítására. A kormánynak így a következő három éven belül újra kell tárgyalnia Brüsszellel a Svájc és az Európai Unió viszonyát szabályozó szerződéscsomagot.

A referendumot a jobboldali populista Svájci Néppárt (SVP) kezdeményezte, azt hangoztatva, hogy a tömeges bevándorlás a bérek csökkenéséhez és a lakbérek emelkedéséhez vezetett Svájcban.

A kormány, valamint a gazdasági egyesületek és a szakszervezetek ellenezték a népszavazásra bocsátott indítványt. Szerintük a külföldi munkavállalók nélkül Svájc nem tudná fenntartani a jelenlegi jóléti szintet és további gazdasági növekedést elérni.

Az Európai Bizottság sajnálatát fejezte ki a referendum eredménye miatt, úgy értékelve, hogy a kvóták bevezetése ellentétes a személyek szabad mozgásának elvével az EU és Svájc között. A bizottság közölte: az EU meg fogja vizsgálni a kezdeményezés hatásait Svájc és az unió kapcsolatainak egészére.

Forrás: Híradó.hu

Svájc - A bevándorlás korlátozását pártolók győztek a népszavazáson

Az Európai Unióból Svájcba irányuló bevándorlás korlátozásának támogatói kerültek többségbe a vasárnap megrendezett népszavazáson a hivatalos eredmények szerint.

A népszavazáson részt vevők 50,3 százaléka voksolt igennel a bevándorlási kvótarendszer visszaállítására. A kormánynak így a következő három éven belül újra kell tárgyalnia Brüsszellel a Svájc és az Európai Unió viszonyát szabályozó szerződéscsomagot.

Jelenleg bármely uniós állampolgár letelepedhet az ország területén, amennyiben ott munkát vállal, csak az EU-n kívüli országok esetében korlátozzák a bevándorlást.

Forrás: Híradó.hu

Svájc - Népszavazás a bevándorlók számának szabályozásról, az abortusz állami támogatásáról

Az Európai Unióból érkező munkavállalók számának szabályozásáról döntenek vasárnap a svájci állampolgárok; Brüsszelnél már a kezdeményezés is kiverte a biztosítékot. A népszavazást kezdeményező Svájci Néppárt szerint az uniós polgárok elveszik az álláshelyeket a hazaiaktól, s az ország befogadóképessége véges. A svájciak egyébként emellett szavaznak a vasúti infrastruktúra fejlesztéséről és az abortusz finanszírozásáról is.

Újabb sorsdöntő népszavazást tartanak Svájcban február 9-én, amelyen az Európai Unióból érkező bevándorlók számának szabályozásról dönthetnek a polgárok. Az alpesi országban 1999 óta az uniós polgárok mindenféle kötöttségektől mentesen telepedhetnek le, s ha az igenek kerülnek többségbe, akkor véget érhet ez a fajta szabad munkaerő-áramlás. A referendumot a Svájci Néppárt kezdeményezte, mivel véleményük szerint a túl sok bevándorló elveszi a svájciak elől a munkát, nagy terhet jelent az államháztartásnak, valamint irreálisan fölveri a bérleti díjakat és a megélhetési költségeket. Svájcba 2001 óta 700 ezer bevándorló érkezett, és a nyolcmilliós népesség 23 százaléka számít külföldinek.

A voksolás elemzői vélemények szerint veszélyezteti Brüsszel és az ország viszonyát, ami abból a szempontból lehet kellemetlen, hogy az EU a legfőbb kereskedelmi partnere Svájcnak. A feszültséget növeli az is, hogy az unió szeretné, ha Svájci harmonizálná bankszabályozását a 28 uniós tagországéhoz. A referendum egyébként felélesztette azt a vitát az alpesi országban, hogy a bevándorlók mennyiben járulnak hozzá a gazdasági fejlődéshez.

Egyelőre a nemek vannak előnyben

A legfrissebb felmérések szerint a választók 43 százaléka támogatja a bevándorlási kvóta bevezetését, ami hatszázalékos bővülés volt a korábbi hónapokhoz képest. A külföldiekkel szembeni ellenérzések növekedését jelzi az is, hogy egy környezetvédő csoport a nemzeti erőforrásokra hivatkozva állítana korlátot a betelepülők elé. Egyébként az egyik aggodalom abból származik, hogy az ország infrastruktúrája egyesek szerint nem lesz képest lépést tartani Svájc folyamatosan növekvő népességével.

A kvóta bevezetésének ellenzői arra hivatkoznak, hogy Svájc gazdasági teljesítményének 25 százaléka a külföldi munkavállalók teljesítményéből származik, ráadásul míg az EU-ban 10,9 százalékos a munkanélküliségi arány, addig az alpesi országban csak 3,5 százalék. Mások szerint a munkaerőpiac belső szigorítása hasonló lépéseket váltana ki több EU-tagországban, ami nagyban ártana Svájcnak.

Belerúgna Svájcba az Európai Unió

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, valamint Richard Jones, az unió berni nagykövete arra figyelmeztet, hogy a népszavazás sikere esetén az unió a többi megállapodást is visszamondhatja, ami megfigyelők szerint súlyosan érintheti Svájc gazdaságát. Az ország külkereskedelmének kétharmadát az Európai Unióval bonyolítja (exportjának 56 százaléka, importjának 75 százaléka származik a térségből). A témával foglalkozó politikai kommentárok ugyanakkor kiemelik, hogy a megállapodások felmondására nagyon kicsi az esély, már csak azért is, mert az EB-nek roppant bürokratikus úton kellene először az Európai Tanácsnak, a döntésre jogosult szervnek javasolnia.

Vasárnap az állampolgárok arról is dönthetnek, hogy újabb vasutak épüljenek-e az országban, valamint hogy megszűnjön-e az abortusz elvégzésének állami támogatása. Legutóbb a menedzseri fizetések befagyasztásáról, a családi adókedvezmények kiterjesztéséről, valamint az autópálya-matrica emeléséről döntöttek. Az eredmény igen magabiztos, háromszoros nem lett, így minden maradt a régiben. 

Forrás: Magyar Nemzet

A német és a svájci katolikusok elutasítják az egyház több tanítását

A német és a svájci katolikusok elutasítják az egyház több tanítását is a családdal kapcsolatban a német és a svájci püspöki kar egy-egy friss felmérésének eredményei szerint.

A felméréseket annak előkészítéseként végezték el a hívek körében, hogy a Vatikánban októberben rendkívüli püspöki szinódus lesz.

Jelentős különbség van aközött, amit az egyház tanít a házasságról, a szexualitásról és a családról, és aközött, amit a hívek személyesen gondolnak. A legjelentősebb eltérés a házasság előtti együttélés, a polgári jog szerint elváltak és újraházasodottak státusa, a születésszabályozás és a homoszexualitás kérdésében mutatkozik meg - derül ki a német püspöki kar hétfőn közzétett jelentéséből, amely mind a 27 német egyházmegye és mintegy 20 katolikus szervezet tagjainak válaszait összegzi. A svájci eredményeket - amelyek nagy hasonlóságot mutatnak a németországiakkal - kedden hozták nyilvánosságra, hozzávetőleg 25 ezer választ összegezve.

"A legtöbb megkereszteltben családbarát egyházkép él, de az egyháznak a nemi erkölccsel kapcsolatos tanítását irreálisnak tartják" - mutat rá a német jelentés.

Mindkét ország válaszadói elfogadják az egyház tanítását arról, hogy a házasság egy férfi és egy nő élethosszig tartó egysége, amely nyitott a gyermekvállalásra, azonban a németországi eredmények egyértelműen azt tanúsítják, hogy a házasság előtti együttélés még a katolikusok körében is teljesen általános. A katolikus házasságot kötni szándékozó párok 90-100 százaléka már házasság előtt együtt él, annak ellenére, hogy az egyház azt tanítja: a házasságon kívüli szexuális élet bűn. Sőt, sokan úgy gondolják, felelőtlenség úgy összeházasodni, ha előtte nem éltek együtt.

Az eredetileg egyházi esküvőt kötött, majd a polgári jog szerint elvált és újraházasodott hívők státusa kérdésében - amely az októberi szinódus egyik kiemelt témája lesz - a német válaszadók többsége támogatja a Freiburgi egyházmegye tavalyi kezdeményezését, miszerint az ilyen párok, a helyi pappal megbeszélve helyzetüket, saját lelkiismeretük alapján dönthessék el, áldoznak-e vagy sem. Ezt a kezdeményezést Gerhard Müller érsek, a Hittani Kongregáció prefektusa ellenezte, mondván, hogy az egyházi házasság csak abban az esetben tekinthető érvénytelennek, ha azt egy egyházi bíróság is megerősítette.

A jelentés arra is rávilágított, hogy mindkét ország hívőinek többsége elutasítja vagy egyszerűen figyelmen kívül hagyja az egyház tanítását azzal kapcsolatban, hogy a férj és a feleség közötti minden szexuális kapcsolatnak nyitottnak kell lennie az élet továbbadására, és ezért nem hagyja jóvá fogamzásgátló szerek alkalmazását. Emellett mindkét ország katolikus hívőinek többsége támogatja az azonos nemű párok élettársi kapcsolatának elismerését és a házassággal egyenrangú kapcsolatként kezelését.

Forrás: Híradó.hu

Strasbourg: Nem büntethető az örmény népirtás tagadása

Elmarasztalta a svájci államot az Emberi Jogok Európai Bírósága amiatt, hogy egy svájci bíróság pénzbírságra ítélt egy férfit az 1915-ös örmény népirtás tagadása miatt.

Az emberi jogi bíróság kimondta, hogy Svájc megsértette Dogu Perincek török politikus szólásszabadsághoz való jogát.

"Az érzékeny és esetlegesen megbotránkoztató kérdések nyílt megvitatásához való jog szabad gyakorlása a szólásszabadság egyik alapvető tényezője" - írták az ítélet indoklásában.

Dogu Perinceket, egy kis baloldali török párt vezetőjét 2007-ben egy svájci bíróság pénzbüntetésre ítélte, miután két évvel korábban egy svájci konferencián "nemzetközi hazugságnak" nevezte az akkori török birodalom területén élő örmények ellen 1915-ben elkövetett népirtást, és tagadta, hogy a több százezer ember életét kioltó mészárlásokkal és kitelepítésekkel Törökország szándékosan népirtást követett el.

A svájci bíróság úgy ítélte meg, Perincek kijelentéseinek célja nem az volt, hogy történelmi vitát kezdeményezzen, s pénzbüntetésre ítélte a politikust az örmény népirtás rasszista indítékból elkövetett tagadása címén.

A Strasbourgban működő emberi jogi bíróság hangsúlyozta, hogy nem feladata állást foglalni az 1915-ben végrehajtott mészárlásokról, sem arról, hogy ezek népirtással értek-e fel. Ugyanakkor a bíróság szerint nincs egyetértés arról, hogy a történtek a "népirtás" fogalma alá tartoznak-e. A kérelmező emellett "soha nem tagadta a szóban forgó években történt gyilkosságokat és kitelepítéseket", és "nem fejezett ki megvetést az áldozatokkal szemben".

A bíróság egyúttal kinyilvánította, hogy különbséget kell tenni Perincek ügye és a holokauszt bűneinek tagadása között, amelyet a náci rezsim követett el, és amelyet konkrét történelmi tények támasztanak alá, valamint a nemzetközi igazságszolgáltatás is egyértelműen meghatározott.

Az ítélet nem jogerős, a svájci hatóságoknak három hónapjuk van a fellebbezésre.

Forrás: Híradó.hu