IV. Károly proklamációja

IV. Károly proklamációja a magyar nemzethez - 1921. okt. 21-i visszatérési kísérlet emlékére!

2010.10.21

"Visszatértem Magyarország szeretett földjére, mert távol szeretett hazámtól, amelyhez feloldhatatlan szent eskü és vérem szava köt, minden perc szenvedés reám nézve. Visszatértem, mert szentül meg vagyok győződve arról, hogy ezen súlyosan megpróbált ország csakis törvényes koronás királyának vezetése alatt tudja megszerezni a belső nyugalmat és a törvényes rendet, amely előfeltétele hazánk felvirágozásának. Azon gyászos emlékű események, amelyek 1918-ban és 1919-ben játszódtak le, éppúgy fordultak az ország alkotmánya és törvényei, mint a koronás király ellen, de a magyar nép alkotmányhûsége és józansága nem hagyta magát sokáig félrevezetni és látom, hogy Magyarország a megújhodás útján van.
Az elemi erővel ránk zúdult események folytán megszűntek az 1867. évi kiegyezés és a Pragmatica Sanctionak a feloszthatatlan és elválaszthatatlan birtoklásra vonatkozó részei és helyreállt Magyarország teljes állami függetlensége, amelyet gondosan megőrizni nekem is egyik fõ törekvésem. Ezzel a nemzet élete és fejlődése új alapot nyertek. Szívem sajog, hogy ki vagyok zárva abból, hogy a megújhodás ezen munkájában nemzetemmel együtt vállvetve közreműködhessem. Egy nyugodt, belsőleg konszolidált, erős és független Magyarország olyan közös európai érdek, az a békének olyan fontos biztosítéka lévén, nem hihettem, hogy a külállamok törekvésemet, amely csakis a konszolidáció, a békés rend és tartós nyugalom helyreállítását és biztosítását célozza, meg akarhatnák akadályozni.
Minthogy azonban meggyőződtem arról, hogy az apostoli királyi jogkör elfoglalása most nehéz és elviselhetetlen megpróbáltatásoknak tenné ki nemzetemet, ezt pedig lelkiismeretemmel össze nem egyeztethetem, ismét távozom az országból, de távol minden erőmet és idõmet, ha kell véremet is, hazámnak akarom szentelni, amelytől elszakadni, amelyhez hűtlenné válni soha nem fogok. Bízom az isteni gondviselésben, hogy el fog érkezni a pillanat, amikor szeretett hazámban maradhatok és közös erővel közös célokból, közös munkára egyesülvén nemzetemmel együtt.
Amíg ez bekövetkezik, a magyar nemzetet a magam részéről is arra kérem, támogassa azt a férfiút, aki a nemzetgyűlés bizalma tisztét betölti, és akitől a magam részéről is bizalommal várom azoknak az érdekeknek a gondozását, amelyek Magyarország ősi alkotmányos törvényei szerint a király és a nemzet harmonikus együttműködését kívánják.

Kelt Szombathely, 1921. április 2-án."