Az általános vallásoktatás valódi célja a szekularizáció lenne
Három napon belül kétszer is tüntettek a Nagyhercegségben, ami Európa leggazdagabb államában egészen egyedülálló. A tandíjreform elsősorban a diákok, a vallásoktatás szabályozásának módosítása pedig inkább a szülők körében verte ki a biztosítékot.
Április 25-én közel tizennégy ezren vonultak utcára a diákhitelről szóló kormányrendelet módosítását követelve, majd két nappal később az iskolai vallásoktatás szabályozásának eltörlése céljából tüntettek a diákok. A Diákok Nemzeti Szövetsége szerint a diákhitelt érintő változtatások a rosszabb szociális helyzetben levők számára ellehetetlenítik a felsőoktatásban való részvételt, azonban Xavier Bettel miniszterelnök épp a reformjavaslat szociális érzékenységét élteti. (...)
Ami a vallásoktatás szabályozását illeti, leginkább a szülők részéről váltott ki aggodalmat a Bettel kormány javaslata, minek értelmében a közoktatásban általánossá tennék a vallásoktatást, mindezt egy átfogó tantárgy keretében, amely az összes világvallással megismertetné a diákokat. A luxemburgi vezetés lépésének nem titkolt célja a szekularizáció, s ezáltal a minél nagyobb társadalmi kohézió elérése a lakosságban.
A kormány részéről a változtatások melletti fő érv, hogy a diákokat vallási hovatartozásuk alapján ne lehessen már korai tanulmányaik során különböző csoportokba besorolni. Ráadásul a kurzus magában foglalná olyan ismeretek elsajátítását, mint az erkölcs vagy etika, éppen emiatt hagsúlyozzák, hogy az intézkdés valójában minden szülő érdeke.
A kritikusok szerint noha a reform rendkívül modern és nyugatias felfogás szellemében fogalmazódott meg, valójában teljesen szükségtelen lépés. A luxemburgi lakosság meghatározó, 90 százalék feletti része római katolikus, a muszlimok száma körülbelül 10 ezer fő, és a társadalmat egyáltalán nem jellemzik vallási konfliktusok. Emlékezetes, hogy a 2012-es iszlámellenes film kapcsán kirobbanó tüntetések alatt Luxemburg maradt Európa egyik legnyugodtabb állama, így a vallási konfliktusok megelőzésére nem lehet panasz. Ennek alapján a kritikusok joggal állítják, hogy valójában egy stabil rendszert bonthat meg a vallásoktatás módosítása, amely ráadásul megfosztja a diákokat a döntés szabadságától is. Ez alatt legtöbben azt értik, hogy a modern európai oktatási modellek jellemzője, hogy fennáll a választás lehetősége a saját vallási ismeretek vagy az etika és erkölcs tantárgy között, ami a luxemburgi reformjavaslatból teljesen hiányzik.
Forrás: Kitekintő
