Oldalak

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Köztársaság. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Köztársaság. Összes bejegyzés megjelenítése

Amikor a demokrácia saját maga karikatúrája...

Fodor Gábor a Magyar Liberális Párt elnöke kellemetlen helyzetbe került, amikor pártjának öt vidéki vezetőjét kellett volna megneveznie. Részlet az index.hu április 29-én közölt nagy interjújából. 

„Index: Mondana most, csak ilyen játékos formában, öt vidéki [Magyar Liberális Párt-]vezetőt? 
Fodor Gábor: Hogyne, persze, pontosan tudnék. Például Fülöp Zoltán, ő Békéscsabán egy nagyon aktív ember

Ők liberálisok, mi nem 
Index: Ő ott a helyi szervezet vezetője? 
Fodor Gábor: Igen, így van. Akkor a debreceni szervezet vezetőjét is nagyon aktívnak tartom, milyen Lajosnak is hívják, Boros Lajos azt hiszem a neve. Ő ügyvéd, és nagyon tehetséges, rátermett embernek tartom. Kemény Csillát Gyöngyösről szintén nagyon jónak tartom.

Index: Ő a hevesi szervezet vezetője?
Fodor Gábor: Igen, a hevesi. Kit mondjak még?

Index: Még kettőt. 
(hosszú szünet)
Fodor Gábor: Hát nem tudom, hogy kit tudnék igazán mondani. Budapestiek közül, hogyha érdekes, például a Szabadai Viktor, ő a budapesti elnökünk, nagyon aktív, rátermett ember. Nagyon jónak tartom e téren.  Hmmm, ki van még... A Sermer Ádám, ő nem is tudom, melyik kerület vezetője, őt is nagyon jónak tartom.

Index: Még legalább egy vidéki kéne
Fodor Gábor: Bocsánat, a Pintér András Székesfehérvárról, őt is nagyon jónak tartom és rátermettnek. Ez már talán több is mint öt.

Index: Négy vidéki és egy fővárosi.
Fodor Gábor: Biztos ha nagyon törném a fejem, eszembe jutnának még vidékiek.”

Május 3-ig az index-szavazók döntő többsége (9293-ból 8173 olvasó) szerint a Magyar Liberális Párt inkább „Fodor Gábor alibiszervezete”, mint egy "liberális eszméket valló politikusokat tömörítő, valódi, működő politikai formáció"...


Forrás: index.hu

Egyesült Államok - „A köztársaság bajban van, mindenről hazudunk, a hazugság állandósult"

Óriási hazugság volt a terroristavezér likvidálása?


Seymour Hersh, az amerikai újságírás doyenje rengeteg ötlettel rukkolt már elő, hogy mivel s hogyan lehetne javítani hazája újságírásának színvonalát. Szerinte például nyugodtan be lehetne zárni az NBC és az ABC televíziós csatornák tudósítói irodáit, de még a nyomtatott sajtó szerkesztőinek kilencven százalékától is szívfájdalom nélkül meg lehetne szabadulni.

Az ok: szerinte egyikük sem képes eleget tenni az újságírás fundamentális követelményének, hogy tudniillik kívülálló legyen. Az amerikai médiamunkások túlságosan is összefonódnak a hatalommal, nemegyszer szinte megrendelésre dolgoznak, és alapvető és magától értetődő kérdéseket nem tesznek fel - korholja pályatársait a médiamogul.

Hersh tudja, mit beszél, és érti is a szakmát. A 76 éves, Washingtonban élő Hersh az amerikai oknyomozó újságírás atyja, akitől az 1960-as évek óta valamennyi amerikai elnök félt, de legalábbis tartott, s akit a Republikánus Párt egyszer úgy talált bemutatni, mint aki „az amerikai újságírásban a terrorizmushoz legközelebbi dolgot produkálja".

Hersh volt az, aki 1969-ben nyilvánosságra hozta a vietnami My Laiban történt vérengzést, ő beszélt először (1991-ben) az izraeli Dimona atomtitkáról, a nukleáris arzenálról, s például az egyik legutóbbi leleplező riportja az iraki Abu Ghraib börtönben elkövetett botrányos kínzásokról szólt.

Pár héttel ezelőtt az egyik brit lapnak adott interjújában arról beszélt, hogy az amerikaiak 2011-es pakisztáni kommandós akciójának története, melynek során Bin Ladent megölték, ordas nagy hazugság, közel sem úgy történt, ahogyan azt az amerikai kormányzat interpretálta. Különben is, mondja Hersh, az Obama-kormányzat ugyanúgy folyamatosan hazudozik, mint azt szerinte a Bush-adminisztráció tette, de az amerikai sajtónak nem akaródzik kihívást intéznie a kormányzathoz. „Az amerikai sajtó patetikus és lusta" - fogalmazott a brit The Guardian munkatársának. S hozzátette: „Senki egyetlen kérdést fel nem tett a Bin Laden-ügyről, nemhogy az elnöknek, de még az alacsonyabb rangú kormánytisztviselőknek sem". Szerinte kivált a 2001. szeptember 11-i tragédia jelentett fordulópontot az újságírói magatartásban; a médiamunkások azóta egész egyszerűen nem akarják valódi kérdésekkel ostromolni a kormányzat képviselőit. Sőt, úgy látja, hogy Obama még Bushnál is rosszabb elnök.

Seymour Hersh most könyvet ír az amerikai nemzetbiztonságról, s külön fejezetet szentel a Bin Laden-gyilkosságnak is. Azt mondja, átböngészte a „független" pakisztáni vizsgálóbizottság legutóbbi jelentését az egész abbottabadi helyzetről (Abbottabad az a pakisztáni városka, ahol állítólag Bin Laden élt, és ahol az amerikai különleges egységek 2011-ben megrohamozták a házát - a szerk.), de a jelentés olyannyira nem állja ki a valóság próbáját, hogy ő nem is kíván foglalkozni vele. „Hadd fogalmazzak így: jelentős amerikai hozzájárulással készült ez a jelentés. Szart sem ér" - fogalmazott. S egyúttal sejtetni engedte, hogy készülő, illetve már majdnem kész könyvében fontos leleplezéseket tesz majd.

Tény, hogy a kommandós akció „tálalásában" már a kezdetekkor sok volt a gyanús momentum, amelyekre egyébként az angolszász sajtó (de nem az amerikai!) fel is hívta a figyelmet. Például arra, hogy a Fehér Ház visszautasította a Bin Laden holttestéről készült fotók publikálását, ezzel már eleve azt a gyanút keltette, hogy információkat akar eltitkolni, vagy minimum visszatartani. Az infowars.com című internetes újság arra hívta fel a figyelmet, hogy a Fehér Ház többször is megváltoztatta a Bin Laden-sztorit. Éppen az infowars írt arról is, hogy egyes elemzők szerint Bin Laden valójában már évek óta halott volt, és a kommandós akció csupán a külvilágnak, illetve Obama választási kampányának szólt.

„A köztársaság bajban van, mindenről hazudunk, a hazugság állandósult" - fogalmaz Seymour Hersh, és szinte könyörög amerikai kollégáinak, hogy tegyenek már végre valamit ez ellen! Ő a maga részéről mindenesetre azt ígéri, hogy készülő könyve kellemetlen olvasmány lesz a Fehér Házban - is.

Forrás: Heti Válasz

Sötétség - "Egy köztársasági vallást kell kitalálni"


A Katolikus Egyházzal nem lehet nemzetet építeni, az új vallásnak a szekularizmusnak kell lennie – nyilatkozta még 2008-ban a jelenlegi francia szocialista oktatásügyi miniszter, Vincent Peillon, akkor megjelent könyvének bemutatóján, amelynek címe: A francia forradalom még nem ért véget.

A politikus hozzátette: nem csak az anyagi javak terén van szükség forradalomra, hanem az agyakban is. Szerinte eddig csak politikai értelemben használtuk a forradalom szót, ezentúl erkölcsi és spirituális értelemben is használni kell. „El kell hagynunk a Katolikus Egyház erkölcsét és spiritualitását, és le kell cserélnünk.”  

„Sosem tudsz szabad nemzetet építeni a Katolikus Egyházzal. Úgyszintén nem tudod azonnal behozni a protestantizmust, amint más demokráciákban csinálták, ezért egy köztársasági vallást kell kitalálni. Ez az új vallás a szekularizmus, ami együtt kell járjon a materiális forradalommal, ami igazából mentális forradalom” – mondta az akkor megjelent interjúban Peillon.

Peillon azt mondta: mindent el kell felejteni, ami a forradalom előtt volt. A legfontosabb intézmények az iskolák, ahol polgárt lehet nevelni a gyerekekből, akiknek ott újjá kell születniük. Szerinte az iskola az „új egyház az új papokkal, az új liturgiával”, és az új olvasnivaló a jog.

A miniszter ennek megfelelően keresztül is vitte, hogy az általános iskolában a gender ideológiának megfelelően folyjon az oktatás. A politikus „szekuláris etikát” kíván megvalósítani a kötelező közoktatásban. A cél, hogy a diákok „fel tudják szabadítani magukat”, minthogy a köztársasági gondolatkörben az oktatás célja a „szabad egyén”.

Vincent Peillon 1960-ban született, a szocialista párt tagja. Nagyapja volt Leon Blum, egykori francia szocialista politikus és miniszterelnök (1936-38). Nagybácsija, Etienne-Emile Baulieu (Etienne Blum) az abortuszhatású RU486 tabletta egyik feltalálója. Peillon apja kommunista bankár volt, a „szovjetek bankjának” hívott Banque Commerciale pour l'Europe du Nord egyik igazgatója. Peillonnak 2010-ben jelent meg a Vallás a köztársaság számára - Ferdinand Buisson szekuláris hite című könyve.

Forrás: Magyar Kurír