Moldova - "Nem szeretnénk, hogy a gagauz autonómia is eltűnjön, miként eltűnt a romániai magyarok autonómiája"

A Moldovai Köztársaság gagauz közössége azért szervez népszavazást február másodikán a tartomány jövőjéről, hogy az autonómiával ne járjon úgy, mint az erdélyi magyarok – jelentette ki Mihail Formuzal, a gagauz autonóm tartomány kormányzója a Szabad Európa Rádiónak adott interjújában, amelyet pénteken idézett az Adevarul című román lap.

A gagauzok Moldova déli részén élnek, a török nyelvcsaládhoz tartozó nyelvet beszélnek. Az ortodox vallású közösség a húsz éve alakult, mintegy 150 ezres népességű autonóm tartomány lakosságának több mint 80 százalékát teszi ki.

A tartományi tanács által kiírt népszavazáson az egyik kérdés azt firtatja, támogatnák-e a választók Moldova belépését az Európai Unióba, egy másik kérdés tanúsága szerint pedig a gagauz tartomány önrendelkezési jogát nyilvánítanák ki arra az esetre, ha Moldova elveszítené szuverenitását, azaz egyesülne Romániával. A referendumot a moldovai kormány nem ismeri el, mondván, hogy országos ügyekben nem lehet helyi népszavazást rendezni.

A tartomány vezetői inkább az orosz vámunióban, mint az Európai Unióban látnák Moldova jövőjét, és – miként az Adevarul által idézett interjúból kitűnik – aggasztja őket az is, hogy a chisinaui kormány nem utasította el hivatalosan Traian Basescu román államfőnek a két ország egyesülését szorgalmazó kijelentéseit.

„Nekünk jó memóriánk van, emlékszünk az 1918-as eseményekre. Nem szeretnénk, hogy egy szép napon a gagauz autonómia is eltűnjön, miként eltűnt a romániai magyarok autonómiája" – fogalmazott Formuzal, arra utalva, hogy az Erdély és a román királyság egyesülését kimondó 1918-as gyulafehérvári román nemzetgyűlés autonómiát ígért Erdély nemzeti közösségeinek, amit a későbbi román alkotmányok nem szentesítettek.

Basescu november végén egy interjú során kifejtette: Románia következő nagy célja az kell, hogy legyen, hogy egyesüljön a Moldovai Köztársasággal.

A Moldovai Köztársaság novemberben parafálta az Európai Unióval kötendő társulási egyezményt, a chisinaui alkotmánybíróság pedig úgy döntött, hogy az ország hivatalos nyelve a román.

Forrás: Erdély.ma/MTI

Román állami kitüntetés moldovai képviselőknek

Magas rangú román állami kitüntetést adott át csütörtökön Traian Basescu államfő annak a hat moldovai parlamenti képviselőnek, akik tavaly a moldovai alkotmánybíróságnál kezdeményezték a román nyelv államnyelvként való elismertetését a Moldovai Köztársaságban.

A román elnöki hivatal közlése szerint Basescu az ünnepségen kijelentette: a román államnyelvként való elismertetése Moldovában erőteljes identitáserősítő tényezőnek számít.

A Moldovai Köztársaság alkotmánybírósága decemberben megállapította, hogy Moldova 1991-es függetlenségi nyilatkozata - amely szerint a román az államnyelv - előnyt élvez az alkotmánnyal szemben, amely a moldovai nyelvet nevezi meg államnyelvként.

Több parlamenti képviselő fordult az alkotmánybírósághoz, és Basescu most ezért tüntette ki őket. A román államfő kifejtette: az alkotmánybíróság bölcsessége megerősíti azt, amit ő sok éve hajtogat, hogy "egy nép lakja a két román országot".

Basescu jelezte, Bukarest kéri Brüsszeltől, hogy Moldova európai uniós társulási szerződése, és az ezt megerősítő dokumentumok is ismerjék el a román nyelvet Moldova államnyelveként. "Lehet, hogy ez merésznek tűnik, de addig, amíg ez a realitás, nincs amiért ne merjük kérni" - mondta Basescu. Románia az elmúlt hónapokban többször állást foglalt Románia és Moldova egyesülése mellett.

A Szovjetunióból kivált Moldovai Köztársaság 1991-ben fogadta el függetlenségi nyilatkozatát, az alkotmányt 1994-ben szavazta meg a parlament. A moldovai nyelv megnevezést a szovjet hatalom idején kezdték használni, és 1989 után a moldovai kommunisták továbbra is ragaszkodtak ehhez a megnevezéshez. Bukarest szerint ugyanakkor moldovai nyelv nem létezik, az lényegében azonos a románnal.

Forrás: Híradó.hu

Basescu: Románia egyesüljön Moldovával!

Traian Basescu szerint Románia következő nagy célja az, hogy egyesüljön a Moldovai Köztársasággal. A román elnök a közszolgálati televíziónak szerda este adott interjúban fejtette ki álláspontját. Az államfő azt is meglebegtette, hogy ha a dolgok nem az egységesülés irányába mutatnak, Moldovának nehezebb lehet az EU-s integráció.

Traian Basescu felidézte: az ország első nagy célkitűzése az Észak-Atlanti Szövetséghez való csatlakozás, a második pedig az Európai Unióba való belépés volt. „Azt hiszem, hogy a harmadik alapvető cél az egyesülés kell, hogy legyen a Moldovai Köztársasággal. Ez nem képezheti vita tárgyát” – jelentette ki az elnök. Hozzátette, senki nem mondja, hogy ennek azonnal meg kell történnie. Basescu a mostani helyzetben azt tartotta fontosnak, hogy a Moldovai Köztársaságnak „Románia legyen az ügyvédje az Európai Unióba vezető útján”. Az elnök szerint Romániának felkészülten kell várnia azt a pillanatot, amikor a moldovaiak is akarják az egyesülést.

A tévéinterjúban kérdezték az államfőt egy kedden közzétett romániai közvélemény-kutatásról is, amely szerint a románok 51,7 százaléka gondolja, hogy Moldova inkább Romániához és az Európai Unióhoz tartozik, és csak 25,7 százalékuk hiszi, hogy Moldova Oroszországhoz áll közelebb. A megkérdezettek 61,7 százaléka értett egyet azzal, hogy Romániának egyesülnie kellene Moldovával, ha a szomszédos állam EU-integrációja nem lenne lehetséges.

Merne is mást mondani a román külügyminiszter

Traian Basescu elmondta, nem ismerte a közvélemény-kutatást, de ha a közvélemény nem kedvezne az egyesülésnek, akkor is ezt képviselné. „Itt államérdekről – függetlenül attól, hogy mi a románok véleménye –, Románia hosszú távú érdekeiről van szó” – magyarázta az elnök.

A riporter kérdésére, hogy tanácskozott-e minderről a román Külügyminisztériummal, Basescu kijelentette, egyelőre neki kell megadnia a hangot az ország külpolitikájában, majd visszakérdezett: „Azt hiszi, Corlatean úr (Titus Corlatean román külügyminiszter) nem támogatná a két román állam egyesülését?”

Forrás: Magyar Nemzet