Oldalak

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Csehszlovákia. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Csehszlovákia. Összes bejegyzés megjelenítése

Somoskőújfalu - A hazatérés napjára emlékeztek

A hazatérés napjára, a Csehszlovákiától történt visszacsatolás 90. évfordulójára emlékeztek Somoskőújfalun vasárnap. A település, Somoskővel együtt csaknem négy évig volt Csehszlovákia része a trianoni döntés után. (...)

Az 1920. június 4-én aláírt trianoni békeszerződés Csehszlovákiának ítélte Somoskőújfalut, Somoskő várát, valamint a községet. Krepuska Géza orvosprofesszor és Liptay B. Jenő, a Rimamurányi Vasmű Rt. akkori igazgatója határkiigazítási kérelmére, és Auer Pál jogi szakértőként való közbenjárására, többéves tárgyalássorozat eredményeként a Népszövetségi Tanács 24. Ülésszaka 1924. február 15-i hatállyal visszacsatolta Magyarországhoz a községeket és a környékbeli bányákat. (...)

Forrás: Híradó.hu/TóthGéza.hu

Cseh Köztársaság - A lakosság fele érvényben tartaná a Benes-dekrétumokat

A cseh közvélemény mintegy fele úgy véli, hogy a Benes-dekrétumokat továbbra is érvényben kell tartani - derült ki abból a decemberi országos közvélemény-kutatásból, amelynek eredményét kedden hozták nyilvánosságra Prágában.

A CVVM közvélemény-kutató központ felmérése szerint az ezzel ellenkező álláspontot - tehát hogy a csehszlovákiai szudétanémetek és magyarok kitelepítését elősegítő rendeleteket el kellene törölni - a megkérdezettek csupán 14 százaléka vallotta. Valamivel több mint egyharmad nem tudott, illetve nem akart véleményt mondani.

Az eredmények ugyanakkor azt mutatják, hogy az utóbbi években fokozatosan csökken azok aránya, akik igazságosnak tartják a szudétanémetek második világháború utáni kitelepítését Csehszlovákiából, és növekszik azok aránya, akik szerint ez az aktus igazságtalan volt a németekkel szemben - jegyzi meg összefoglalójában a CVVM.

A mostani felmérésben a megkérdezettek 36 százaléka vélekedett úgy, hogy a kitelepítés igazságtalan volt. Hét éve ezt az álláspontot a megkérdezettek 28 százaléka, 12 éve pedig 26 százaléka képviselte. (...)

Edvard Benes csehszlovák államfő második világháború után kiadott dekrétumai alapján a csehszlovákiai németeket és magyarokat megfosztották állampolgárságuktól, és vagyonukat elkobozták. Mintegy hárommillió németet később kitelepítettek az országból, míg a szlovákiai magyarok kitelepítését a potsdami nagyhatalmi értekezlet 1945 nyarán nem hagyta jóvá. A csehszlovák hatóságok ezért a "magyar kérdést" más eszközökkel, lakosságcserével, illetve a felvidéki magyarság úgynevezett reszlovakizációjával próbálták "megoldani".

Forrás: Híradó.hu

November 17. - Előre megtervezett volt a prágai bársonyos forradalom

Nem az egykori ellenzék, hanem a kommunista állambiztonsági hivatal (StB) forgatókönyve érvényesült az 1989 novemberi bársonyos forradalom prágai eseményeinek kirobbantásában - állítja Ludvík Zifcák, volt állambiztonsági ügynök, aki egyike volt a november 17-i prágai tüntetés főszereplőinek, mely végül a korabeli szocialista rendszer bukásához vezetett Csehszlovákiában.

"Nem az volt a cél, hogy a szocialista rendszert kapitalistára változtassuk, hanem olyan változások elérése, amelyek jólétet biztosítottak volna az akkori rendszeren belül" - jelentette ki Zifcák a Zivot című szlovák társadalompolitikai hetilap legújabb, e heti számában közölt beszélgetésben.

1989. november 17-én Prágában hivatalosan engedélyezett diáktüntetést tartottak a Nemzetközi Diáknap alkalmából. A tüntetők egy nagyobb csoportja megszegve az eredeti megállapodást a Vencel térre indult, de a Nemzeti Színház közelében a rendőrség erőszakkal megállította a menetet. Az összecsapás során az ügynök Zifcák - aki Martin Smíd néven állítólagos egyetemistaként maga is közrejátszott abban, hogy a karhatalommal összecsapásra kerüljön sor, a földön maradt és súlyos sebesültnek tettette magát. A médiának átadott téves hír, hogy Martin Smíd halott, óriási felháborodást váltott ki országszerte, tüntetésekhez vezetett, s döntő módon hozzájárult a szocialista rendszer megdöntéséhez.

Zifcák a szlovák hetilapnak azt mondta: eddig nyilvánosságra nem hozott dokumentumokkal bizonyítható, hogy az eseményeket nem az akkori ellenzék, hanem a kommunista állambiztonság szervezte meg. "Csak a naivak gondolhatják azt, hogy egy nem egészen ezer személyt számláló ellenzéki csoport képes volt megdönteni az akkori Csehszlovákia politikai rendszerét" - vélekedett Zifcák, aki szerint a disszidensek egy része, köztük Václav Havel is tudott az állambiztonsági tervekről. "Fiktív halálom után el kellett volna tűnnöm külföldön. Minden előre kidolgozott stratégia része volt" - állítja Zifcák.

"24 év elteltével világos, hogy ha minden az akkori tervek szerint történt volna, akkor ma jobban élnénk. Az állam akkori vezetése Milos Jakessel (a kommunista párt vezetője) az élen csődöt mondott. 48 órán belül mindent meg lehetett volna oldani, hiszen a hadsereg, a rendőrség és a népi milícia is a mi kezünkben volt" - fejtette ki a volt kommunista ügynök.

Csehországban mai napig vita tárgyát képezi a prágai diáktüntetésen történt események háttere, a különféle titkosszolgálatok szerepe, illetve az, hogy valójában kinek is a megbízásából játszotta el Martin Smíd diák szerepét Ludvík Zifcák, akkori kommunista ügynök.

Forrás: Múlt-kor