Veszprém, a királynék városa. Gizella királyné és a veszprémi püspökök királyné-koronázási joga címmel nyílt kiállítás május 7-én a veszprémi Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjteményben – tájékoztatta szerkesztőségünket Udvarhelyi Erzsébet, a gyűjtemény vezetője.
Veszprém a tíz, Szent István által alapított püspökség egyike volt, s 1001 körül már biztosan létezett. A veszprémi székesegyházat középkori forrásaink szerint a bajor származású Gizella királyné alapította. Az új összefoglaló tárlat elsősorban a veszprémi püspökök királyné-koronázási jogkörével foglalkozik.
„E kiváltság a Szent István-i hagyományokra vezethető vissza, s Veszprém püspökei évszázadokon át keményen küzdöttek e kiváltságukért az államalapítástól kezdve a királyság, mint államforma létezéséig, ezért ez a szellemi hagyaték is a magyar nemzeti kultúra meghatározó fejezete kell hogy legyen – emelte ki Udvarhelyi Erzsébet, a gyűjtemény igazgatója a Gizella Napok kezdeteként megrendezett kiállításmegnyitón. A gyűjtemény felterjesztése alapján Veszprém város és Veszprém megye e jogot mind a Városi, mind a Megyei Értéktár szellemi örökségévé nyilvánította, a Veszprém Megyei Értéktár kulturális örökség szakterületi kategóriájába is felvette, valamint javaslatot tett az országos Hungarikum Bizottságnak a Magyar Értéktárba történő felvételére.
A kiállításon eredeti Árpád-kori és késő középkori okleveleket láthatnak a Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár gyűjteményéből. A Gizella-kápolna 13. századi freskó- és kőtöredékei is helyet kaptak a tárlaton. A kiállítás nyomon kíséri a magyar szent család történetét, bemutatja Szent István, Boldog Gizella, Szent Imre veszprémi kötődéseit, illetve a püspökség jeles személyiségeit, külön és tematikus rendben azon főpásztorokat, akik szolgálatuk idején a királyné-koronázási jogot gyakorolták.
A gyűjtemény több királynéi koronázási ajándéktárgyat őriz és mutat be, amelyeket a magyar királynék Veszprém püspökeinek ajándékoztak megkoronázásuk alkalmából. Közöttük látható Erzsébet királyné koronázási ajándéka: Ranolder János pásztorbotja és miseruha-garnitúrája, valamint a magyar koronázási palást 1867-ben készült bécsi másolata, továbbá egy míves bécsi ötvösműhelyben készült pásztorbot: Zita királyné koronázási ajándéka.
Porga Gyula polgármester köszöntőjében elmondta: a Gizella Napok programsorozata egyrészt felmutatja azt a történelmi örökséget, amelyre a város büszke, másrészt a szűkebb és tágabb pátria számára azt a közösséget is, amely őrzi örökségét, s amely a történelmi falak között jókedvűen és befogadó természettel éli mindennapjait.
Márfi Gyula érsek a királyné-koronázások kapcsán az egyház és az állam között mindig is meglévő kapcsolatokról szólva rámutatott: mindig voltak és ma is vannak túlzó törekvések és azoknak követőik. Biztosak lehetünk azonban abban, hogy senki sem akar valamely egyház által uralt államban élni.
Zsoldos Attila, az MTA levelező tagja szakmai megnyitójában örömét fejezte ki, hogy a kiállítás a köz elé tárható dokumentumokkal szemlélteti azt a már-már közhelyként hangoztatott kijelentést, hogy „Veszprém a királynék városa”. Végre kézzelfogható jelét adhatjuk így annak, hogy ebben az országban valós, történelmi tényeken alapuló hagyományok léteznek és azok ezer éven át megőrződhettek – fűzte hozzá.
Két kamaratárlat is nyílt a gyűjteményben ezzel egy időben: a Mátyás király koronázásának 550. évfordulója alkalmából rendezett tárlat Vetési Albert, Mátyás vezető diplomata püspökének életútját mutatja be. A Veszprémi Érseki Könyvtár egyik Mátyás-kori ősnyomtatványa lis megtekinthető a kiállításon, amely a Corvina-Könyvtár része lehetett. A Laczkó Dezső Múzeum gyűjteményéből a 15-16. századi veszprémi reneszánsz gazdag márvány sírkőtöredékeit és a Gizella Gyűjtemény reneszánsz és barokk szakrális műtárgyait: ötvöstárgyakat, miseruhákat, festményeket is bemutatja a tárlat.
A gyűjtemény másik új kamaratárlata Esterházyak Isten és a haza szolgálatában címmel nyílt meg. A legnagyobb főméltóságokat viselő, az országnak a 17. századtól kezdve nádorokat, országbírókat, horvát bánokat, püspököket és egy érseket, illetve hercegprímást adó család az Egyház és a közigazgatás, a gazdaság újjászervezésében is fontos szerepet játszott. Veszprémben meghatározó személy volt Esterházy Imre püspök, akinek a nevéhez fűződik Mária Terézia megkoronázása. A kamarakiállítás azokkal a barokk kori püspökökkel is foglalkozik, akik a 18. századi barokk Veszprém épített és szellemi kultúráját megalkották.
A megnyitókat követően az Érseki Palota félemeletén Márfi Gyula érsek megáldotta és felszentelte a fehér vértanú Mindszenty József bíboros, egykori veszprémi püspök mellszobrát, Raffay Béla szobrászművész alkotását, amelyet ez alkalomból adományozott Veszprémnek egy nemrég Ausztráliából hazatelepült magyar állampolgár, Sárkány Ambrus.
A tárlatok 2014. október 31-ig látogathatók.
Forrás: Magyar Kurír
