Oldalak

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Bűnbánat. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Bűnbánat. Összes bejegyzés megjelenítése

Barsi Balázs OFM - Nagyböjt 1. vasárnapja

"A bűn lényege szerint az önmagát istenítő teremtmény konok lázadása Isten ellen" 


Minden igazi történet Isten és ember között a pusztában kezdődik. Advent elején Keresztelő Jánossal vonultunk ki a pusztába, hogy előkészítsük az Úr útját, most pedig az Úrral megyünk a pusztába böjtölni és imádkozni. Mi is az a pusztaság, ahová a Szentlélek Krisztussal együtt minket is vetni akar? Nem csupán magány, csend, a világ hívságainak, zajos forgatagának elhagyása, hanem a tér és az idő egy kihasított darabja, ahol senki mással nem vagyunk, csak Jézus Krisztussal és az ő Atyjával a Szentlélekben. Ahol hosszan időzve szívünk megtanulja, hogy a szüntelen imádás állapotában maradva hogyan lakozzék a Magasságbelinek oltalmában.

A Szent Negyvennapba való belépéskor a liturgián keresztül a Szentlélek arra hív, hogy tudatosítsunk két nagyon fontos valóságot. Az egyik a bűn jelenléte bennünk és a világban. Ádám elbukott, s ennek következménye, a rettenetes szellemi-lelki egyensúlyvesztés a szent keresztség után is bennünk marad. Ezért minden nagyböjti lelkigyakorlat, jó elhatározás, meghitt keresztútjárás előtt bele kell tekintenünk a bűn igazi mélységébe, hogy meglássuk: a bűn – bármilyen mezben jelenjék is meg a felszínen – lényege szerint az önmagát istenítő teremtmény konok lázadása Isten ellen. A másik fontos dolog, hogy Krisztus győzött az őskígyó, a bűn szerzője felett. A Szentlélek azt akarja, hogy a Nagyböjt idején különösen is tanúi legyünk annak az alattomos küzdelemnek, amelyet a Sátán folytat az Úr ellen kezdettől fogva, és annak a jó harcnak, amelyet Krisztus vív meg értünk.


Urunk, Szentlelked által arra hívsz bennünket, hogy szemléljük azt a gigantikus méretű csatát, melyet az Őskígyóval vívsz a mi üdvösségünkért. Ne engedd, hogy egy percre is elfeledjük, milyen drága volt a mi váltságdíjunk, inkább segíts, hogy társaid lehessünk abban a véres verítékkel kivívott, mégis csodálatosan könnyed győzelemben, amelyet a gonosz felett arattál. Taníts meg arra, hogy ne álljunk szóba az ellenséggel, hanem az imádás által állandóan a Magasságbeli oltalmában maradva élő és éltető igéddel verjük vissza a kísértő alattomos hazugságait.

Forrás: Barsi Balázs - Telek Péter-Pál: Magasság és mélység

Barsi Balázs OFM: A lélek békessége, nyugalma elválaszthatatlan a bűnbocsánattól

(...) Az aggodalom eloszlatása még nem minden, egyébként sem sikerülhet huzamosabb időn át, csak ha szilárd kapaszkodót is tudunk nyújtani hozzá. Urunk, Jézus nem éri be azzal, hogy nyugtatgatja szorongó pszichénket. Ő megadja félelmeink feloldásának alapját is, amikor felhívja a figyelmet a teremtő Isten titokzatos gondviselésére, mely túlmutat ennek a földi életnek a horizontján. De azt is tanítja, hogy szívünk megnyugvásához nem elég tudnunk arról, hogy Isten gondunkat viseli, hanem radikális döntést kell hoznunk életünkben: teljes szívvel az Úrnak szolgálni, és mindenekelőtt keresni az Isten országát és annak igazságát. Hiszen éppen a megosztott, kettéhasadt szív termeli ki magából az újabb és újabb kételyeket, félelmeket, szorongást. Isten elveszi bűneinket és félelmeinket, de csak ha bűnbánatot tartunk és szent elhatározással egészen átadjuk magunkat neki.

Amikor a feltámadt Üdvözítő köszönti az apostolokat, két dolgot ad nekik: békességet és a bűnök megbocsátásának hatalmát. A lélek békessége, nyugalma elválaszthatatlan a bűnbocsánattól. Ezért ha félelmek gyötörnek, depresszió ül rajtunk, nem elég a tüneti kezelés, hanem a gyökerekig kell hatolni, s bűnbánatban megtisztult szívvel Isten elé állni.

Forrás: Barsi Balázs - Telek Péter-Pál: Magasság és mélység