Oldalak

Európa Tanács - Elmarasztalta a strasbourgi emberi jogi bíróság Magyarországot

Elmarasztalta Magyarországot kedden közzétett első fokú ítéletében az Európa Tanács égisze alatt Strasbourgban működő Emberi Jogok Európai Bírósága a tényleges - vagyis a felülvizsgálat lehetőségét kizáró - életfogytiglani szabadságvesztés büntetés miatt.

A bíróság a különböző erőszakos bűncselekményekért - köztük három rendbeli emberölésért, valamint rablásért - elítélt és a szegedi börtönben fogva tartott, 1966-os születésű Magyar László ügyében megállapította: a későbbi szabadlábra helyezés eshetőségét kizáró ítélet magalázó bánásmódnak minősül, és így sérti az emberi jogok európai egyezményének 3. cikkében foglalt előírásokat.

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának érvelése szerint az életfogytig tartó szabadságvesztésre elítélttől nem lehet magatartásbeli együttműködést elvárni akkor, ha eleve jogilag kizárt, hogy bármikor később - bármilyen távoli jövőben is - felmerülhet az ügy felülvizsgálata, annak az esélyével, hogy az elítélt az addigi magatartása alapján esetleg vissza is nyerheti szabadságát.

A strasbourgi bírák azt is megállapították, hogy a magyar hatóságok a 2002-ben elkezdett és véglegesen, jogerősen csak 2010-ben lezárt, vagyis mintegy nyolc éven át elhúzódó eljárással megsértették az ügy ésszerű határidőn belüli elbírálásának az emberi jogok európai egyezménye 6. cikkében foglalt követelményét.

Ez utóbbi pont miatt 2000 euró nem vagyoni kártérítést, az eljárási költségek megtérítésére pedig 4150 eurót - összesen tehát 6150 eurót - ítéltek meg Magyar Lászlónak. (Az összköltséget 5000 euróra tették, de az Európa Tanács jogsegély-szolgálata eleve nyújtott 850 euró támogatást, így jött ki a 4150 euró.)

Ami viszont a tényleges életfogytiglani büntetés megítélését illeti, azzal kapcsolatban - azon túl, hogy kimondták e büntetésfajta emberi jogokat sértő (pontosabban az emberi jogok európai egyezményének előírásaiba ütköző) mivoltát - nem rendeltek el egyéb szankciót.

A panaszos a keresetében eredetileg 65 ezer euró nem vagyoni kártérítést és 6350 euró költségtérítést kért.

A strasbourgi eljáró bírói tanács egyik tagja különvéleményben szögezte le, hogy a 6. cikkben említett, ésszerű ügyintézési határidőre vonatkozó követelmény kapcsán sem tart indokoltnak nem vagyoni kártérítést az ilyen súlyos bűncselekmények miatt elítélt személy számára.

A Emberi Jogok Európai Bíróságának ítéleteit az ET-tagországok kötelesek végrehajtani. Törvénymódosítást ugyanakkor nem írhat elő a strasbourgi bíróság, csak vagyoni, illetve nem vagyoni kártérítést szabhat ki. Európa számos tagállamának büntetőjogában létezik a felülvizsgálat lehetősége nélküli, vagyis ténylegesen letöltendő életfogytiglani szabadságvesztés jogintézménye.

Magyar Helsinki Bizottság: a strasbourgi döntés minket igazol

A Magyar Helsinki Bizottság évek óta képviselt álláspontját igazolja, és a magyar szabályozás megváltozását eredményezheti, hogy a strasbourgi emberi jogi bíróság kedden elmarasztalta Magyarországot a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés miatt - közölte a civil szervezet.

A szervezet a dokumentumban leszögezte: a strasbourgi bíróság nem azt mondta ki, hogy Magyar Lászlót szabadon kellene bocsátani, de még csak azt sem, hogy egyszer majd mindenképpen szabadon kell őt engedni. Álláspontjuk szerint az ítélet lényege az, hogy minden fogvatartottnak joga van ahhoz, hogy előre meghatározott időközönként, megismerhető szempontok szerint megvizsgálják, indokolt-e még a fogva tartása. A magyar szabályozás azonban ezt semmilyen formában nem teszi lehetővé, nem biztosít elvi lehetőséget sem a szabadulásra, így Magyarország a tényleges életfogytiglan kiszabásával megsértette Magyar László emberi jogait - közölték.

A közleményben felidézték, hogy a jogvédő szervezet 2009-ben beadvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz (Ab), azt kérve, hogy semmisítse meg a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés kiszabását lehetővé tevő rendelkezéseket. Beadványukban hangsúlyozták: a társadalom védelme mint cél ezen intézmény nélkül is elérhető, a társadalomra veszélyességet ugyanis a feltételes szabadságra bocsátáskor a bíróság minden esetben vizsgálja, és harminc év múltán is dönthet úgy, hogy a szabadságvesztést fent kell tartani. Emellett a tényleges életfogytiglan a büntetés-végrehajtásra is nagy terhet ró: nehéz, veszélyes és egyben rendkívül költséges feladat olyan rabok szakszerű őrzése, akiknek már nincs vesztenivalójuk. A beadványról azonban az Ab 2012. január 1-jéig nem határozott, így az eljárás megszűnt - írták.

Ezután a szervezet a strasbourgi bíróságtól azt kérte, hogy Magyar László oldalán bekapcsolódhasson az eljárásba. A magyar kormány azzal érvelt az emberi jogi bíróság előtt, hogy a köztársasági elnöki kegyelem lehetőségével a tényleges életfogytiglanra ítéltek büntetése csökkenthető. A Helsinki Bizottság álláspontja szerint azonban a kegyelem az államfő egyéni mérlegelésén múlik, és a gyakorlata átláthatatlan. A strasbourgi bíróság a kérelmező ügyvédje és a civil szervezet érveit fogadta el, amikor kimondta: a köztársasági elnöki kegyelem nem jelent valódi lehetőséget a szabadulásra - közölték.

Az emberi jogi bíróság döntése "minden bizonnyal azt is előrevetíti", hogy hamarosan az Ab is kimondja majd: a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés nem felel meg az európai emberi jogi standardoknak - tették hozzá.

A büntetés-végrehajtás adatai szerint tavaly év végén 46 tényleges életfogytiglanra ítéltet tartottak fogva Magyarországon, és közülük 29 ítélete volt jogerős - olvasható a közleményben.

Forrás: Híradó/MTI

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése