Monarchista előadásokat hallhattunk Pécsett!

Monarchista előadásokat hallhattunk Pécsett!

2010.11.28

2010. november 25-én, csütörtökön Pécsett, a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumának előadó termében Nekünk királyság kell! címmel két nagyszerű előadást hallhatott az esti órákban idejét nem sajnáló, lelkes monarchista közönség. A rendezvényt fővédnöke, Dom. Várszegi Csaba, a Templomos Lovagrend Magyarországi Praeceptóriájának vezetője nyitotta meg az alapkoncepció felvázolásával, miszerint a jelenlegi köztársaság olyan autoritás-, és legitimitásdeficittel küszködik, amelyet nem tudott leküzdeni a rendszerváltás óta eltelt húsz év alatt sem, képtelen volt a konszolidációra a kommunista diktatúra után, így a köztársaság egy bukott államforma. Jelenleg sincsen felvállalható politikai hagyománya Magyarországon a republikanizmusnak, ellentétben a királysággal, amely a magyar nemzet saját magának alakított ki és formált közel ezer év alatt, organikus módon.
A rendezvény két részelőadásra tagolódott: Elsőként Dr. Lajos Iván (1906-1949?) legitimista gondolkodó életéről tudhattunk meg információkat Czeininger Tamás, a Nagy Lajos Gimnázium történelem szakos tanárának részletes előadásából. Lajos Iván fiatalként élte meg Boldog IV. Károly visszatérési kísérleteit, s az élményeinél és neveltetésénél fogva csakhamar maga is csatlakozott a karlista irányvonalhoz. Jogi tanulmányokat folytatott, tanulmányai alatt a pécsi Szent István Bajtársi Szövetség berkein belül írta első komolyabb munkáját az Osztrák-Magyar Monarchia különbéke kísérletei címmel (1926), majd 1928-ban elkészült doktori disszertációja, a Pragmatica Sanctio jogi érvénye. Fontos, de méltatlanul elfeledett munkája, Az „olasz nő” legendája (1929), melyben lerántja a leplet a Zita királynét ért kémkedés vádjának hamisságáról, s még kevésbé ismert tény, hogy 1935-ben Lajos Iván írta az IV. Károly életrajzot is. A szerző munkái közé tartozik az ún. „szürke könyv”, a Németország esélyei a német szakirodalom tükrében című munka (1939), melyben a szerző kifejti, amennyiben Németország 1939-ben háborút kezd, azt gazdasági okoknál éveken belül el fogja veszíteni. Annak a ténynek, hogy a munkája során támasztott koncepció beigazolódott, Németország gazdasági korlátain kívül számos egyéb eredője is létezik, amikre az író nem tért ki, de a relatíve rövid értekezésben kitűnik a szerző németellenessége is, amely miatt a világháború utolsó éveiben Lajos Ivánt a Gestapo elfogta és internálta. 1945-ös szabadulása után az NKVD ugyanígy cselekedett vele, de a GULAG viszontagságait már nem élte túl, valószínűleg 1949-ben halt meg.
A második részben Pánczél Hegedűs János kiváló érvelését hallhattuk a monarchia aktualitása mellett, miszerint a monarchia aktualitás, hiszen rendje – egyedül – törvényes, s állam szervezete organikus, valamint magyar unikum! Beláthattuk, hogy a magyar köztársaságok mindig krízisben jöttek létre, a Szent Korona eszmeiségével szemben állnak, a nép sohasem döntött mellettük. Ezzel természetesen senki sem állítja, hogy az államformát a „népnek” kell megválasztania! Ellenkezőleg, el kell fogadnia, amit az isteni és természeti törvények, végeredményben hagyományaink megkívánnak. Szó esett a jelenlegi alkotmányozási folyamatról is, mely súlyos következményekkel járhat, ha a Szentkorona Tan bekerül az új alkotmány preambulumába. Így a Szentkorona Tan végleg a múlt homályába veszne, nem maradna belőle más, mint emlék. A helyes megoldás – amint Pánczél Hegedűs János is rávilágított – a történelmi alkotmányunkhoz való visszatérés lenne, mely magában hordozná az eredeti államformához, a királysághoz való visszatérést is. Az első lépés tehát a történelmi alkotmányunk helyreállítása lenne, melynek alapja a tekintély. Ezt követően a Szentkorona Tan elvét be kell vezetni a magyar államvezetés gyakorlatába, mely szerint újra megjelenne az állam misztikus teste, melynek feje a király, tagjai a nemzet. A fej és a tagok egyaránt fontosak, de nem ugyanolyan mértékben a király valódi, Isten kegyelméből nyert hatalommal rendelkezik, nemzetfeletti személy. A koronázás igazi beavatás, a király hatalma ettől teljesedik ki, a szertartás hasonlíthatatlan a köztársasági elnökök komolytalan beiktatásához. A harmadik lépés a jogfolytonosság helyreállítása kell, hogy legyen, amit a köztársaság (vagy akárminek is nevezzük…) megtört, s ami előfeltétele, hogy a király idővel visszatérhessen. Pánczél Hegedűs János felhívta a figyelmet arra, hogy egyelőre nem a király személyének kilétével kell törődnünk, hanem megteremteni a lehetőséget arra, hogy visszatérhessen. (Az 1687. évi II.; 1687. évi III.; 1723. I-II-III. törvénycikkek egyébként is meghatározzák Magyarország mindenkori királyának személyét.)
Nekünk, valódi jobboldaliaknak feladatunk, hogy felvilágosítsuk a társadalmat a Szentkorona Tan helyreállításának létszükségéről, s fel kell lépnünk a tekintély- és hagyományellenes republikanista és kommunista toposzok ellen!

der schwarze Ritter