Szentföld - Hat év börtönt kapott a volt izraeli kormányfő

Hatéves börtönbüntetésre ítélte Ehud Olmert volt izraeli kormányfőt korrupció miatt kedden a tel-avivi körzeti bíróság.

Az ítélet szerint Olmert még miniszterelnöksége előtt, jeruzsálemi főpolgármesterként félmillió sékel (körülbelül harminc millió forint) csúszópénzt fogadott el 1993 és 2003 között egy építőipari beruházással kapcsolatban. A politikust azért vesztegették meg, hogy engedélyezze a város déli részén, egy domb tetején az oda tervezett szálloda helyett egy annál több mint tízszer nagyobb lakópark megépítését.

A 68 éves Olmert ártatlannak vallotta magát. A keddi tárgyaláson egykedvűnek mutatkozott, majd közölte, hogy fellebbez az ítélet ellen a legfelsőbb bíróságon.

Ugyanakkor az ügyben Olmertre vélhetően újabb bűnügyi eljárás vár majd. Egykori korábbi titkárnője ugyanis a hatóságokkal kötött vádalku nyomán terhelő vallomást tett a volt miniszterelnökre és hangfelvétellel bizonyította, hogy volt főnöke befolyásolni próbálta tanúvallomását a korrupciós ügyben. Ezért Olmert az igazságszolgáltatás akadályozásának vádjával ismét bíróság elé citálhatják.

A tel-avivi körzeti bíróság korábban nyolc másik vádlott bűnösségét is kimondta az ügyben, köztük a főpolgármesteri székben Olmertet követő Úri Lopoliánszkiét. Ők háromtól hét évig terjedő börtönbüntetéseket kaptak a keddi ítélethirdetésen.

Ehud Olmert 2006 és 2009 között vezette a zsidó állam kormányát, a posztról egyebek mellett korrupciós vádak miatt kellett lemondania.

Forrás: Híradó/MTI

Szlovénia - Börtönbe megy a volt szlovén kormányfő

A szlovén fellebbviteli bíróság megerősítette hétfőn a Janez Jansa ellen korábban kimondott ítéletet: a volt szlovén kormányfőt egy korrupciós ügy miatt kétévi letöltendő börtönbüntetésre ítélték.   

Jansát, a konzervatív Szlovén Demokrata Párt (SDS) volt kormányfőjét bűnösnek találta a bíróság abban a vádban, hogy 2006-ban kenőpénzt fogadott el a Patria finn fegyvergyártó cégtől. Első fokon 2013 júniusában ítélték el, de Janza fellebbezett.  

Két másik vádlottat, Ivan Crnkovic üzletembert és Tone Krkovicot, a szlovén hadsereg tábornokát 22 hónapi letöltendő börtönbüntetésre és fejenként 37 ezer eurós (11 millió forint) pénzbüntetésre ítéltek, amelyet Janzának is ki kell fizetnie. A Patriával 2006-ban aláírt, 278 millió eurós szerződés 135 páncélozott jármű szállítására vonatkozott.  

Janez Jansa nem egészen egy éve kényszerült lemondani a kormányfői tisztségről más korrupciós vádak miatt. Utódja Alenka Bratusek, a balközép Pozitív Szlovénia vezetője lett, akitől pártja pénteki kongresszusán megvonta a bizalmat, és helyette Zoran Jankovic ljublanai polgármestert választották a párt élére. Bukása előre hozott választáshoz és újabb mély belpolitikai válsághoz vezethet az országban. (...)

Forrás: Híradó/MTI

Európai Unió - Adott a korrupció lehetősége az uniós intézményeknél

A szabályok laza betartatása és a kiskapuk miatt sérülékenyek a korrupcióval szemben az Európai Unió intézményei - állapítja meg csütörtökön közzétett jelentésében a Transparency International (TI) korrupcióellenes nemzetközi szervezet, amely idén első ízben vizsgálta ilyen szempontból az EU tíz testületét.

"Az uniós intézmények az utóbbi években sokat tettek, hogy a maguk portáját rendbe tegyék, de az erős alapokat aláássák a bonyolult szabályok, a lazaság és a következménynélküliség" - idézi a szervezet közleménye Carl Dolant, a TI európai irodájának vezetőjét.

A szervezet arra a megállapításra jutott, hogy a közvélekedéssel ellentétben az uniós intézményeknél számos szabály hivatott támogatni a közszolgálat minőségének fenntartását és az elszámoltathatóságot. Ha csalás vagy alkalmatlanság gyanúja merül fel, léteznek mechanizmusok ezek feltárására, az uniós intézmények dokumentumaiba be lehet tekinteni, a döntések pedig megfellebbezhetők.

Jelentős hibának tartja ugyanakkor a TI, hogy uniós szinten továbbra sem vonatkoznak kötelező erejű szabályok a lobbistákra, és egyre gyakoribb, hogy a döntések zárt ajtók mögött születnek meg. Kifogásolja a szervezet azt is, hogy gyakorlatilag senki sem ellenőrzi szigorúan, hogy az intézményektől távozók kivárják-e a kötelező türelmi időt mielőtt olyan állást vállalnának, ahol felhasználhatják az uniós munkájuk során szerzett, akár bizalmas információkat.

A TI arra is rámutat, hogy a 10 vizsgált testület közül mindössze egynél találtak olyan hatékony szabályrendszert, amely megvédi azokat, akik a rendszerben talált szabálytalanságokat kiszivárogtatnák, a biztosok és az EP-képviselők vagyonnyilatkozatát pedig nem ellenőrzik átfogóan.

"Az uniós közérdek megőrzése megköveteli, hogy az intézmények olyan politikát hirdessenek, amelyben az átláthatóság az alapértelmezett a döntéshozatal során, valamint, hogy az összeférhetetlenségek feloldását hatékony szabályrendszer szavatolja" - áll a TI közleményében.

Forrás: Híradó/MTI

Franciaország - Kihallgatták a választási csalással vádolt francia laptulajdonost és fegyvergyárost

Őrizetbe vette és kihallgatta csütörtökön a francia rendőrség Serge Dassault-t, a nevét viselő fegyvergyár és a Le Figaro című [liberál]konzervatív napilap tulajdonosát, akit választási csalással gyanúsítanak.

A 88 éves milliárdos szenátornak, a Mirage és a Rafale vadászrepülő gyártójának múlt héten függesztette fel a parlament a mentelmi jogát, miután felmerült a gyanú, hogy saját vagyonából szavazatokat vásárolt 2008-ban újraválasztásához, amikor a Párizs közeli Corbeil-Essonnes polgármestere volt. Az idős ember kihallgatása reggel 9-kor kezdődött a bűnügyi rendőrségnek a Párizs közeli Nanterre mellett lévő, korrupcióellenes és pénzügyi visszaélésekkel foglalkozó részlegénél. Dassault-t egyébként már szerdán őrizetbe vették, a kihallgatását megkezdték, de a korára való tekintettel éjszakára hazaengedték, s csütörtök reggel ismét őrizetbe vették.

A Forbes magazin rangsora szerint 13 milliárd eurós (4 ezer milliárd forintos) vagyonával a világ 69. leggazdagabb embere s a negyedik leggazdagabb francia 1995 és 2009 között áll Corbeil-Essonnes élén. A kisvárosban a polgármesteri széket 2008-ban is Dassault, majd a jobbkezének számító Jean-Pierre Bechter nyerte el. Azért volt szükség újabb választásra, mert az államtanács 2008-ban megsemmisítette az eredményt, mivel bizonyítottnak látta, hogy egyes választók pénzadományt kaptak, de a lepénzelés mértékét nem tudta megállapítani. Az ügyben Jean-Pierre Bechter ellen harmadmagával már vádat emeltek. Dassault ellen ez eddig a mentelmi joga miatt nem volt lehetséges.

A nyomozás során a vizsgálóbírók gyanús pénzmozgásokra lettek figyelmesek Libanon és Franciaország között 18 millió eurós (5 milliárd forintos) értékben. Az ügyészség gyanúja szerint ebből az összegből vásárolt a milliárdos szavazatokat.

A francia politikai élet egyik legbefolyásosabb és legvagyonosabb politikusa kezdettől fogva tagadja a vádakat. "Bebizonyíthatom teljes ártatlanságomat az állítólagos szavazatvásárlásokkal kapcsolatban, amely vádnak minden elemét politikai ellenfeleim találták ki" - írta közleményében mentelmi joga felfüggesztésekor.

A Dassault-dinasztia több mint hatvan éve jelen van a politikai életben, tagjai bal- és jobboldali kormányokkal is jó kapcsolatot ápoltak. Serge Dassault apja, Marcel Bloch-Dassault az egyik leghíresebb francia vadászpilóta volt, holokauszttúlélő, az Ouragan, a Mystere IV és a Mirage gépek tervezőmérnöke, majd ő maga is politikus és sajtómágnás lett. Halálát követően 1986-ban a szintén mérnökként végzett fia vette át a médiabirodalom és fegyvergyár irányítását. Két évvel később Serge Dassault-t Belgiumban két év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték belga szocialista politikusok megvesztegetéséért a belga hadsereg F-16 vadászgépeinek modernizálásra kiírt pályázat kapcsán.

Forrás: Híradó/MTI