Hívőkkel csaptak össze a rendfenntartók a jeruzsálemi Sziklamecsetnél a pénteki ima után. Nem sokkal korábban egy tüntetőtábort számoltak fel izraeli katonák. A felek egymásra mutogatnak a felelősség vonatkozásában. Szerdán azonban újabb telepek építésének adott zöld utat a jeruzsálemi városi tanács, ami még jobban szíthatja az amúgy sem békés helyzetet.
Összecsapások törtek ki a péntek déli ima után a jeruzsálemi Sziklamecsetnél izraeli katonák és muszlim hívők között. Izraeli erők rajtaütöttek a mecseten és kábító gránátokat hajítottak a palesztinok felé, amelyre válaszul a hívők kövekkel kezdték dobálni a fegyvereseket, írja a Jazeera.
Az összecsapásban egy ember sérült meg, sérüléseit a helyszínen ellátták.
A Sziklamecset imámja, Mohamed Huszein elítélte az erőszakot, kiemelve, hogy helytelen az iszlám egyik szent helyén erőszakot alkalmazni. „Ez színtiszta erőszak volt, ezt pedig az összes vallás és a nemzetközi jog is elítéli”, fogalmazott Huszein. Az imám az izraeli hatóságokat tartja felelősnek az összecsapásokért, hiszen ők adták ki a parancsot a katonáknak, hogy rohamozzák meg a mecsetet és hívőit.
Az izraeli rendőrség szóvivője, Micky Rosenfeld szerint a tüntetők kezdték az összecsapást, amikor kövekkel dobálták meg a rendfenntartókat, akik erre válaszoltak a kábító gránátokkal, majd behatoltak a területre, hogy szétoszlassák a lázongókat.
A kétórás művelet során hét embert vettek őrizetbe.
Evakuálták a tüntetőket
Pénteken nem a Sziklamecsetnél történt összecsapás volt az egyetlen erőszakos cselekmény az izraeli erők és a palesztinok között. A Ramallahhoz közeli Jordán-völgyben izraeli csapatok felszámoltak egy tüntetőtábort, véget vetve ezzel az egy hete tartó demonstrációnak. A hadsereg nyilatkozata szerint a katonák, a határőrök és a rendőrök először felszólították az ott tartózkodókat a terület elhagyására, majd miután ennek nem tettek eleget, erőszakkal voltak kénytelenek evakuálni őket.
A tüntetők szerint a hadsereg nem adott nekik semmilyen figyelmeztetést sem, hanem éjjel fél kettőkor váratlanul rajtaütöttek a falun. „Hanggránátokat hajítottak felénk, és rendkívül erőszakosan viselkedtek velünk az evakuáció során”, nyilatkozta Diana al-Zeer aktivista.
A tüntetések január 31-én kezdődtek, amikor háromszáz palesztin, izraeli és más nemzetiségű aktivistákkal együttműködve, táborokat állított fel Ain Hijleh falu elhagyatott házaiban. A demonstrációval az ellen tiltakoztak, hogy Izrael nem hajlandó visszavonulni a völgyből még béke-megállapodás esetén sem, hanem hosszú távú katonai jelenlétet tervez a területen.
Dr. Mustafa Barghouti független palesztin törvényhozó szerint buldózerekkel vették be az izraeliek a tábort, és kábító gránátokat és fizikai erőszakot alkalmaztak azokkal szemben, akik bent tartózkodtak. Barghouti a CNN-nek úgy nyilatkozott, hogy legalább huszonnégy ember szorult orvosi kezelésre az evakuáció során szerzett sérüléseik miatt. A PPSCC (Palestinian Popular Struggle Coordination Committee, Palesztin Népi Ellenállást Koordináló Bizottság) szerint azonban harmincöten kényszerültek a közeli Jerikó egyik kórházába menni sebesüléseik miatt.
A csoport állítása szerint az izraeli erők már két nappal a rajtaütés előtt elzárták a falu vízvezetékeit.
Újabb építkezések Kelet-Jeruzsálemben
A jeruzsálemi városi tanács tervezési bizottsága szerdán 558 új lakás építésére adott zöld utat kelet-jeruzsálemi zsidó telepeken, három környéken: Har Homában, Neve Yaakovban és Pisgat Zeevben. A szóban forgó területeket Izrael az 1967-es háború során foglalta el Palesztinától, az annexiót azonban nem ismerte el a nemzetközi közösség, ezért a telepek építése a nemzetközi jogba ütközik, noha Izrael ezt vitatja.
Palesztin tisztviselők szerint az építési engedélyek kiadása provokáció, amellyel Izrael veszélyezteti az így is törékeny, USA által közvetített béketárgyalásokat, főleg annak tudatában, hogy a telepekről szóló vita vezetett az előző tárgyalások berekedéséhez is.
Hanan Ashrawi, a palesztin végrehajtó bizottság egy tagja szerint ezzel a lépéssel „Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök szándékosan egy erős üzenetet küld az Egyesült Államoknak, Európának és a világ többi részének, kimutatva, hogy egyáltalán nem áll szándékában betartani a nemzetközi jogot és a nemzetközi közösség akaratát.”
A lépést izraeli oldalról is támadták. A Peace Now nevű szervezet igazgatóhelyettese, Lior Amihai szerint ez egy szégyenletes döntés volt a kormány részéről, hiszen a cél a kétállamos megoldás létrehozása. Az újabb építkezésekkel azonban aláássák ennek lehetőségét.
1967 óta mintegy félmillió zsidó költözött arra a több mint száz telepre, amelyeket Kelet-Jeruzsálemben és Ciszjordániában hoztak létre. A becslések szerint Kelet-Jeruzsálemben jelenleg kétszázezer telepes, míg háromszázhetvenezer palesztin él.
Jeruzsálemet Izrael örök és oszthatatlan fővárosának tarja, míg Kelet-Jeruzsálemet a palesztinok szeretnék jövőbeli államuk fővárosának.
Forrás: Kitekintő
Fontos imádságos pillanat ez az Egyház számára. Péter utóda ezzel a zarándoklattal megerősíti a hitben a Szentföldön élő Egyházat. A püspökök hangsúlyozzák: alkalom ez az európai hívek számára is, hogy lélekben odaálljanak keresztény testvéreik mellé, mindazok mellé, akik ezen a földön számos szenvedés közepette megőrizték hitüket az elmúlt kétezer év során. Köszönetet mondanak nekik, amiért nap mint nap tanúságot tesznek a hitben való életről, keresztény hitükről, és ezzel bátorítást adnak az európai keresztényeknek is. 
