Szíria - Kivonulnak Homszból a felkelők

A tűzszünetet követően pedig kivonulnak a csaknem két éve ostromolt, stratégiai jelentőségű városból - jelentették pénteken egybehangzóan különféle források.

A tűzszünet helyi idő szerint délben lépett hatályba, s azóta nem folynak összecsapások. A megállapodás értelmében harcosok ezrei távozhatnak északi irányban a fegyverükkel együtt a sokszor a forradalom fővárosának nevezett közép-szíriai településről.

A 40 négyzetkilométer területű városnak a 2 négyzetkilométeres óvárosa és annak közvetlen környéke van még a felkelők kezén. A kivonulás még nem kezdődött meg. Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelő Központja (OSDH) nevű ellenzéki emigráns szervezet közlése szerint a harcosok Homsz tartomány északi, falusias részébe távoznak. A kivonulást állítólag az ENSZ felügyeli, de ezt még nem erősítették meg a világszervezet illetékesei.

A felkelők közül sokan bizalmatlanok. "Nem bízunk a rendszerben. Ha bármiféle lövöldözés kitör, vagy csapdát állítanak, az egész dolog összeomlik.... Megpróbáljuk kijuttatni a harcosok első csoportját, és közben figyelünk" - mondta egyikük.

A harmadik legnagyobb szíriai város, Homsz stratégiai fontosságát az adja, hogy a tőle 130 kilométerre délre fekvő Damaszkuszt és Aleppó északi nagyvárost összekötő vonalon fekszik.

A kormányerők győzelmének nagy propagandaértéke van Bassár el-Aszad szíriai államfő számára egy hónappal az elnökválasztás előtt - jegyzik meg a hírügynökségek.

Forrás: Híradó/MTI

Szíria - Pokolgép robbant Homsz egy keresztények és alaviták lakta negyedében

Robbanóanyaggal megrakott autó repült a levegőbe a szíriai Homsz város keleti peremén egy főleg örmény keresztények és alaviták lakta negyedben legkevesebb tizenöt civil halálát okozva és tizenkettőt megsebesítve - közölte csütörtökön az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) nevű, londoni székhelyű szervezet.

A szíriai elnök, csakúgy, mint az országot irányító elit nagy része, az iszlám síita ágából származó alavita kisebbséghez tartozik.

Robbanószerkezettel felszerelt jármű robbant fel Hamá városában is, a katonai titkosszolgálat épülete előtt. A merényletben öt ember életét vesztette, húszan megsültek. A katonai titkosszolgálat egyike a szíriai rezsim hírszerzési szerveinek, amelyek az ellenzék szerint saját, nagyrészt ismeretlen helyű börtönöket működtetnek és több ezer embert tartanak fogva.

Bassár el-Aszad elnök csapatai csütörtökön is heves támadásokat intéztek a a fővároshoz közeli Kalamún régió utolsó ellenzéki bástyája, Jabrúd városa ellen. Az OSDH helyi megfigyelői nyolc légitámadásról jelentettek. A kormánycsapatok a Hezbollah libanoni síita szervezet és egyéb síita félkatonai alakulatok segítségével hetek óta próbálják elfoglalni a Libanonhoz közeli Jabrúdot. A határvonal hermetikus lezárásával a hadsereg célja, hogy megszüntesse az ellenzéki fegyveresek visszavonulási területét és elvágja a külföldről nekik szánt fegyverszállítmányok útját.

A Damaszkusz déli részén elhelyezkedő, főleg palesztin menekültek lakta Jarmúkban újra felerősödtek a harcok. A kormányerők által több mint fél évig ostromzár alatt tartott negyed éhhalál szélén lévő lakóiról egy hónapja sokkoló képek kerültek nyilvánosságra, amikor segélyszervezeteknek sikerült bejutniuk a rászorulókhoz. Egy rövid életű fegyverszünet után ismét heves összecsapásokról jelentettek a humanitárius katasztrófa sújtotta negyedből, ahol a kormányerők és egy velük szövetséges palesztin milícia küzd dzsihadista fegyveresek ellen.

Megszakadt a kapcsolat a múlt decemberben a nyugat-szíriai Maaloulában található Szent Tekla-monostorból elrabolt tizenhárom apácával és három nevelőnővel, akiket az al-Kaida-szövetséges an-Nuszra Front iszlamista csoport eddig Jabrúdban tartott fogva. A túszokkal szerdáig kapcsolatban álló közvetítő szerint a fegyveresek foglyaikat valószínűleg áttelepítették a Jabrúd és a libanoni határ közti régióba.

Az an-Nuszra a túszok szabadon engedése ellenében Aszad kormányától egyebek mellett az összes női fogoly szabadlábra helyezését és a Jabrúdban rekedt lakosság élelemmel való ellátását követeli.

Forrás: Híradó/MTI

Szíria - Hatvanezerből 28 keresztény maradt Homszban

A szíriai felkelők által megszállt Homsz városát egy évvel ezelőtt kerítették körül a kormány katonái. Az Aszad-ellenes felkelés egyik központjának számító város keresztények lakta negyedében dzsihádista felkelők dúlnak és mészárolnak, ráadásul a lakosság a lázadók és a kormánycsapatok összecsapásait is kénytelen elszenvedni.

A város történelmi negyedében élő hatvanezer keresztényből mára csupán 28 maradt. Éhínségtől szenvednek, de nem akarják elhagyni otthonaikat, mert félnek, hogy hátrahagyott házaikat kifosztják és felégetik.

A néhány kitartó lakoson kívül egyetlen pap maradt a városban, egy holland jezsuita, Frans van der Lugt, aki az 1970-es évek elejétől Homszban él. Úgy döntött, nem megy el, mert tudja, hogy ha elhagyja kolostorát, az épületet lerombolják. „Az egész szír nép szolgálatára vagyok itt. Ha ez a 28 keresztény mind elmenekülne, én akkor is itt maradnék” – jelentette ki.

A pap drámai helyzetről számolt be: „Szinte minden házat leromboltak a környéken. Az emberek az éhhalál szélén állnak: egyre csak az utcákon bolyonganak, hogy legalább a gyerekeik részére valami élelmet találjanak. Erejük fogytán, arcuk viaszsárga. Már a felkelők sem merik megtámadni őket. Reggelente olajbogyót eszünk, és teát iszunk, esténként pedig megpróbálunk levest főzni az utca kövei között feltörő növényekből.”

P. van der Lugt a médián keresztül kért segítséget a nemzetközi közösségtől. „Élni akarunk, nem akarunk rettenetes kínok között éhen halni! – hangzott a segélykiáltása. – A legnagyobb veszély, amely rám leselkedik, az elkeseredés. Meg kell őriznem a reményt, ha továbbra is hasznára akarok lenni a körülöttem élőknek.”

Forrás: La Croix/Magyar Kurír