Kárpátalja - Magyar férfiak 1944-es elhurcolására emlékeztek Szolyván

Gyászünnepséggel és koszorúzással emlékeztek meg Kárpátalja magyar férfilakosságának 1944 novemberében kezdődő deportálásáról szombaton Szolyván, az egykori gyűjtőtábor helyén létesített emlékparkban.

Az emlékünnepségen Gajdos István, az ukrán parlament képviselője, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke hangsúlyozta, hogy a sztálini rendszer 69 évvel ezelőtt aljas csapást mért Kárpátalja magyar lakosságára, és ez minden magyar családot érintett. Férfiak nemzedékeitől fosztotta meg a kárpátaljai magyar közösséget. Az akkor ejtett seb még nem gyógyult be, mivel máig nem rehabilitálták az ártatlanul elhurcoltakat - hangoztatta.

A honatya közölte, hogy nemrég törvényjavaslatot nyújtott be a kijevi parlamentben, amelynek célja, hogy az ukrajnai deportálásokról készülő törvényben kövessék meg az 1944-ben elhurcolt kárpátaljai magyarokat is. E megoldatlan probléma felvetése az ukrán törvényhozásban a korábbinál kedvezőbb fogadtatásban részesült, ezért bízik abban, hogy a pozitív döntés születik az ártatlanul elpusztított és meghurcolt kárpátaljai magyarok rehabilitálásának ügyében - mondta.

Szávay István, a Jobbik nemzetpolitikai kabinetjének vezetője a megemlékezésen hangsúlyozta, hogy a kommunisták célja mindenhol ugyanaz volt: a magyarság nemzeti erejének megtörése és beterelése a szovjet birodalomba. Ez nem sikerült, hiszen ma is vannak, akik emlékeznek a Kárpátok alján, mert megmaradtak magyarnak - emelte ki. (...)

Tóth Mihály, a Szolyvai Emlékparkbizottság elnöke beszédében kiemelte, hogy az össznemzeti zarándokhellyé vált és nemzeti jelentőségű intézményként elismert emlékparknak idén rendeződött a jogi helyzete. A létesítmény és a területe a Munkácsi Katolikus Egyházmegye tulajdonába került - közölte. Elismerően szólt arról, hogy az Országgyűlés november 8-át a kárpátaljai magyar és német elhurcoltak emléknapjává nyilvánította. (...)

Forrás: Híradó.hu

Vajdaság - Elűzött németek vagyonuk visszaszármaztatását kérik

A szabadkai Német Népi Szövetség adatai szerint 70 ausztriai, 43 németországi és több száz szerbiai német kérelmezi a második világháború után elkobzott vagyonának visszaszármaztatását. A restitúciós ügynökséghez érkezett 25 000 kérelem közül azonban csak mintegy 80 formális, noha a becslések szerint 1945-ig közel fél millió német élt Szerbiában.

Bár nagy értékű földterületekről van szó, valójában nagyon nehéz bizonyítani, hogy éppen melyik parcellákra vonatkozik a kérelem. A második világháborút követően ugyanis a földterületeket egy egységes szerkezetbe fogták, s ezért most nehéz megállapítani, mekkora volt az egyes szántóföldek mérete.

Azok között a németek között, akiket 1945-ben hatósági döntéssel a nemzet ellenségeivé nyilvánítottak, voltak olyanok is, akik nem tartoztak a német megszálló erőkhöz. Tőlük is elvették azonban vagyonukat, megfosztották őket állampolgárságuktól és polgári jogaiktól. A háborút követően egy részük Németországba és Ausztriába költözött, másik részük a szerbiai és az európai lágerekben halt meg.

Szerbiában ma kevesebb mint négyezer német utód él, köztük azok is, akik visszakérik a családi vagyont. „Minden jogtalanul elvett tulajdont vissza kell szolgáltatni, a németek a kollektív bűnösség miatt elveszítették vagyonukat, az igazságtalanság pedig 60 év után is igazságtalanság marad” – szögezte le Weiss Rudolf, a Német Népi Szövetség elnöke.

„Több kérelemre számítottunk, mert ez a nemzet nagy számban képviseltette magát Szerbiában és még semmi sincs megoldva, mert többnyire mezőgazdasági területekről van szó. Meglátjuk, hogy mit lehet visszaadni, elsősorban természetben, de minden egyes esetről egyedileg születik döntés” – mondta el Strahinja Sekulić a restitúciós ügynökség nevében.

A vagyon visszaszármaztatásának feltétele, hogy a kérelmező külföldi állampolgárt nemzetközi megállapodás alapján korábban nem kártalanították, hogy fennáll a reciprocitás elve, vaalmint hogy a vagyona visszaszármaztatását kérelmező nem volt a külföldi megszálló erők tagja. (RTS)

Forrás: Vajdaság.ma