Norvégia - Amerikai "fejmosás" Obama Nobel-békedíja miatt

A Fehér Ház megfeddte a norvég diplomáciát 2009-ben, amikor értesült arról, hogy Barack Obama amerikai elnöknek ítélték oda a Nobel-békedíjat - idézte fel csütörtökön egy norvég diplomata az eseményeket a Dagens Naeringsliv című oslói lapban.

"Az ENSZ-nél norvég nagykövetként eltöltött napjaim közül az volt a legkínosabb, amikor kihirdették, hogy Barack Obama amerikai elnök kapja a Nobel-békedíjat" - hangsúlyozta Morten Wetland, aki 2008 és 2012 között képviselte a skandináv országot a világszervezetben. "Washingtonban lévő kollégámat kifejezetten megdorgálta Rahm Emanuel, Obama akkori kabinetfőnöke. Még a talpnyaló szó is elhangzott" - tette hozzá a diplomata.

Wetland elmondta: ő maga nem volt a jelenet szemtanúja, kétségtelen azonban, hogy akkoriban kínosan feszélyezett légkör uralkodott Washingtonban Obama Nobel-békedíja miatt. Sokan úgy vélték, hogy a Fehér Ház vezetője elnökségének túlságosan korai szakaszában kapta meg a rangos elismerést.

"Úgy vélem, mindenki tudni akarta, mi állt a díjat odaítélő norvég bizottság döntésének hátterében. Amikor azonban az ENSZ New York-i székházába siettem, senki nem beszélt róla. Ez azért volt furcsa, mert az ENSZ a csevegés igazi központja. S amikor rákérdeztem a témára, az emberek csak a cipőjük orrát bámulták" - magyarázta Wetland.

A norvég parlament által kinevezett öttagú bizottság Obama Nobel-békedíjának odaítélését azzal indokolta, az amerikai elnök arra törekszik, hogy megszabadítsa a világot a nukleáris fegyverektől, harcol a globális felmelegedés ellen, támogatja az ENSZ munkáját és a multilaterális diplomáciát, valamint "reményt" ad népének. A döntést azonban sokan bírálták, úgy vélve, hogy az elsietett: hiszen Obama még csak alig néhány hónapja elnök, országa továbbra is két háborút folytat (Irakban és Afganisztánban), és törekvéseiből egyelőre nem sokat tudott megvalósítani. Obamát ráadásul a jelölési határidő előtt csupán 12 nappal iktatták be hivatalába, és maga az amerikai elnök is igencsak meglepődött, amikor értesült a bizottság döntéséről.

Forrás: Híradó/MTI 

Szíria - A felkelők légvédelmi fegyvereket sürgetnek Washingtontól

A szíriai felkelőknek olyan fegyverekre van szükségük, amelyekkel semlegesíteni tudnák az Aszad-rezsim légierejének támadásait - jelentette ki szerdán Washingtonban Ahmad al-Dzsarba.

A Szíriai Ellenzéki Koalíció elnökének szavai szerint ezekre az eszközökre az erőegyensúly megteremtéséhez lenne szükség, ami utat nyithatna a szíriai válság politikai rendezése előtt.

Dzsarba, aki washingtoni látogatása során találkozik majd Barack Obama elnökkel és John Kerry külügyminiszterrel is, Homsz városának a szíriai felkelők általi szerdai feladásával kapcsolatban kijelentette, hogy a háború nem egy város elfoglalásáról vagy elvesztéséről szól, hanem az egész, immár három éve tartó konfliktusról.

Forrás: Híradó/MTI

Ukrajna - Nagyszabású hadműveletbe kezdett a hadsereg

Ukrán hadművelet indult hajnalban Szlovjanszk visszafoglalására, mely során oroszbarát szakadár fegyveresek lelőtték az ukrán erők két katonai helikopterét. Eközben Washingtonban és Berlinben Angela Merkel és Barack Obama találkozójára készülnek, melynek fő témája Ukrajna lesz majd.

Az ukrán hadsereg nagyszabású hadműveletet indított péntek hajnalban az oroszbarát szakadár fegyveresek által ellenőrzött, kelet-ukrajnai Szlovjanszkban, és egy ukrán szakértő szerint visszafoglalta a város nagy részét. (Ismert egy hete itt tartják fogva az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) katonai megfigyelőinek egy csoportját.)

Dmitro Timcsuk, a kijevi Katona-politikai Kutatások Központjának vezetője Facebook-oldalán arról számolt be, hogy az ukrán katonák felszámolták a szakadárok városszéli közúti ellenőrző pontjait, és ellenőrzésük alá vonták a televíziós központot.

Az ITAR-TASZSZ orosz állami hírügynökség legfrissebb híre szerint reggel hét órára (magyar idő szerint hat órára) a műveletben részt vevő ukrán helikopterek befejezték köröző repülésüket a Donyecktől mintegy száz kilométerre északra fekvő város felett, és a településen egyelőre csönd honol.

Egyre aktívabbak az orosz hírszerzők

Megélénkült az orosz hírszerzés félig nyílt és titkos információszerző tevékenysége hazánkban az ukrajnai válság nyomán – értesült a Magyar Nemzet katonai forrásból. Mivel olyan ütközőzónában vagyunk , ahol egymás titkait igyekeznek kifürkészni a nyugati és a keleti nagyhatalmak, a magyar elhárító szervezeteknek egyre több a feladatuk, melyhez többletforrásra lenne szükség.

Az oroszbarát szakadárok lelőttek két helikoptert

Oroszbarát szakadár fegyveresek lelőtték az ukrán erők két katonai helikopterét, s az egyik pilóta meghalt, a másikat foglyul ejtették – mondták. A helikopterek lelövéséről Vjacseszlav Ponomarjov, a város önjelölt szakadár polgármestere beszélt az Interfax orosz hírügynökségnek.

Az ukrán hadművelet a szakadárok egy képviselője szerint hajnali öt órakor (magyar idő szerint hajnali 4) kezdődött deszantegységek bevetésével, s a deszantosokat páncélos harcjárművek fedezték.

Ukrajnáról tárgyal Merkel és Obama

Eközben Washingtonban és Berlinben Angela Merkel és Barack Obama pénteki washingtoni találkozójára készülnek. Először látogat ugyanis a német kancellár az Egyesült Államokba az őt személyesen is érintő lehallgatási botrány egy évvel ezelőtti kirobbanása óta, az amerikai elnökkel azonban most mégis mindenekelőtt Ukrajnáról tárgyal majd.

Csütörtök késő esti berlini diplomáciai értesülések szerint szó lesz az Oroszország ellen tervezett újabb szankciókról, amelyek már nem csupán egyes személyeket, illetve vállalatokat, hanem egész gazdasági ágazatokat érintenének. Amerikai sajtójelentések szerint a Fehér Házban vannak olyan erők, amelyek Oroszországgal szemben mielőbbi és az eddiginél keményebb fellépést sürgetnek, Barack Obama ezzel szemben – a német kancellárral összhangban – az óvatosabb, illetve körültekintőbb magatartás híve.

A látogatás előestéjén Merkel telefonbeszélgetést kezdeményezett Vlagyimir Putyinnal, és az orosz vezető segítségét kérte a Kelet-Ukrajnában fogva tartott hét EBESZ-megfigyelő, köztük négy német állampolgár kiszabadításához.

A kancellár szóvivője szerint Merkel kérte az orosz elnöktől, hogy vesse latba befolyását a kelet-ukrajnai Moszkva-barát szakadárok körében, egyben figyelmeztette Putyint arra a felelősségre, amelyet Oroszország az EBESZ tagjaként visel.

Csütörtöki események

Putyin csütörtökön az ukrán katonai egységek kivonását sürgette a délkeleti országrészből. Joe Biden amerikai alelnök a nemzetközi jog tiszteletben tartására, David Cameron brit miniszterelnök pedig a genfi megállapodás végrehajtására szólította fel Oroszországot. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter értelmetlennek nevezete a Moszkva elleni szankciókat.

Forrás: Magyar Nemzet

Szentföld - Eredménytelenül zárultak az izraeli-palesztin béketárgyalások

Eredmény nélkül zárultak a John Kerry amerikai külügyminiszter közreműködésével tavaly július végén megindított, és kilenc hónaposra tervezett izraeli-palesztin béketárgyalások - állapította meg az AFP francia hírügynökség kedden, a tárgyalások eredetileg kitűzött zárónapján.

Barack Obama amerikai elnök múlt pénteki sajtóértekezletén kijelentette: a tárgyalásokon most szünetre van szükség ahhoz, hogy mindkét fél el tudjon gondolkodni a megbékélés lehetséges módjain. Obama a jelek szerint tudomásul vette, hogy az amerikai kormány egyelőre képtelen áthidalni a felek közti szakadékot a legfontosabb vitás területeken: a biztonság, a határok, a telepépítések és Jeruzsálem kérdésében.

Mahmúd Abbász palesztin elnök kedden leszögezte, hogy kész folytatni a béketárgyalásokat, de csak ha azokon megrajzolják a jövendő Palesztina és Izrael határa

Forrás: Híradó/MTI

Egyesült Államok - Egy atommentes világért a nukleáris arzenál fejlesztésével

A washingtoni kormány következetlen az amerikai atomfegyverkészlettel kapcsolatban, hiszen a következő 25 évben 60 milliárd dollárt tervez költeni a nukleáris arzenál fejlesztésére, noha ígéretet tett arra, hogy nem fejleszt ki új atomfegyvert - állapította meg csütörtökön nyilvánosságra hozott jelentésében egy amerikai független tudóstársaság. 

(Links)

Az atomtöltetek fejlesztésére fordítandó 60 milliárd azonban csak töredéke annak az összegnek, amelyet a kormány nukleáris elrettentésre akar költeni a következő évtizedekben, ezen belül sok milliárdot új fegyvergyártó üzemekre, és újabb sok milliárdot a töltetek célba juttatására alkalmas eszközökre, például tengeralattjárókra - mutat rá a Union of Concerned Scientists. 

Az aggódó tudósok szerint a fejlesztési terv ellentétben áll azzal, hogy Barack Obama amerikai elnök elkötelezte magát az atomfegyvermentes világ megteremtése mellett, és azzal, hogy vezetése alatt az Egyesült Államok megkötötte Oroszországgal az "új START-szerződést". Ebben a szerződésben a volt hidegháborús ellenfelek vállalták, hogy 2018-ig 1550-re csökkentik a hadrendbe állított stratégiai nukleáris fegyvereik számát. 

Obama azonban ragaszkodik ahhoz, hogy az ország hadrendben megmaradó atomfegyverei működőképesek legyenek, mert más, kisebb atomhatalmakkal is akar tárgyalni a fegyverzet csökkentéséről, és ehhez erős helyzetben kell lennie. A Republikánus Párt ráadásul nyomást gyakorol rá, hogy foglalkozzon az amerikai atomarzenál elöregedésének megakadályozásával. 

A Reuters hírügynökség kapcsolatba lépett a nukleáris fegyverarzenál fenntartásáért és megbízhatóságáért felelős védelmi minisztériummal és az atombiztonsági hivatallal (NNSA), hogy kikérje a véleményüket, de egyelőre nem kapott választ.

Forrás: Magyar Hírlap

Egyesült Államok - Szűkülő sajtószabadság

Az amerikai kormány a titkai kiszivárogtatása elleni agresszív küzdelemmel dermesztő hatást gyakorol az újságírókra és mindenkire, aki közérdekű információt akar megosztani a lakossággal – derül ki a Bizottság az Újságírók Védelméért (CPJ) nevű civil szervezet csütörtökön nyilvánosságra hozott jelentéséből.

(Beruby)

Az eddig elsősorban a külföldi médiaállapotokkal foglalkozó CPJ az amerikai sajtószabadság állapotáról készített első jelentésében rámutatott, hogy Barack Obama elnök nyitottabb, átláthatóbb kormányzást ígért, amikor bírálta elődjének, George W. Bushnak a gyakorlatát, de ezt nem teljesítette.

„Az Obama-korszakbeli Washingtonban a kormányzati tisztségviselők egyre jobban félnek nyilatkozni a sajtónak” – állítja a CPJ 30 oldalas jelentésében, amelynek szerzője ifjabb Leonard Downey, a The Washington Post című lap volt főszerkesztője, aki jelenleg az Arizonai Állami Egyetem újságírói tanszékének vezetője.

„A kormányzatnak a kiszivárogtatások ellen vívott háborúja és az információ ellenőrzésére irányuló erőfeszítései a legagresszívabbak a Nixon-kormányzat óta, amelynek hivatali ideje alatt az egyik olyan szerkesztő voltam, aki a The Washington Postnál részt vett a Watergate-ügy felgöngyölítésében” – írta Downey. 

A szerző a tanulmány megírásához számos újságírót faggatott ki, miután kiderült, hogy a kormány adatokat gyűjtött egy telefonközpontról és olyan telefonvonalakról, amelyet egy hírügynökség több mint 100 munkatársa használt. Downey olyan médiaszereplőket is megszólaltatott, akiknek forrásai ellen bűncselekmény elkövetése címén eljárást indítottak.

Forrás: Magyar Nemzet

Ez a demokrácia[deficit]

Részlet Zord Gábor László írásából.

"(...) az Egyesült Államok arcátlanul kettős mércét alkalmaz az emberi jogok tekintetében. Amikor sérelmet szimatol, vagy éppen láttat és kreál valahol a világban, képes katonai erő bevetésére, rezsimváltásra, emberek százezreinek – közvetve millióinak – feláldozására, százmilliárdok elpazarlására. Szövetséges országokat sem röstell megosztani és destabilizálni kifinomultabb, de gazdasági és politikai értelemben nemkülönben pusztító eszközökkel. 

Amikor azonban Washington önnön maga lepleződik le, nem habozik szemrebbenés nélkül deklarálni, hogy a demokratikus társadalom biztonságának védelméről van szó azokkal szemben, akik „értékeink miatt gyűlölnek minket”. Az, hogy ki tartozik ebbe a körbe, természetesen nincs szigorúan meghatározva, hiszen az aktuális céloknak megfelelően jóformán bárkire ráhúzható ez a gumírozott ellenségkép. 

(...) A kérdés súlya miatt igenis megérdemelné, hogy rendezzék, meddig mehetnek el a titkosszolgála-tok, amelyek 2001. szeptember 11. óta pórázukat vesztett vérebekként garázdálkodnak szerte a világban. Mindez azonban nem meglepő, hiszen Barack Obama a Snowden-borányt a napokban úgy kommentálta, hogy „minden ország folytat adatgyűjtést”. Kár, hogy egy Nobel-békedíjat előlegbe megkapó elnök ténykedésével nem tud rászolgálni a bizalomra. Még annyira se futja tőle, hogy legalább gesztusként meghátrálást színleljen, ami – másodjára is megválasztva – semmiféle politikai kockázattal nem járna számára. (...)"

Forrás: Magyar Nemzet