Jelentős jogvesztést jelent az ukrajnai kisebbségek számára, hogy az ukrán parlament vasárnap eltörölte a nyelvtörvényt - közölte az MTI megkeresésére Tóth Mihály, az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia Koreckij Állam- és Jogtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa.
.gif)
A 2012 augusztusában hatályba lépett nyelvtörvény, hivatalos nevén a Nyelvpolitika alapjairól szóló törvény azon közigazgatási egységek határain belül, amelyekben a lakosság legalább 10 százaléka anyanyelvének tekinti a kisebbségi vagy regionális nyelvnek minősített nyelvek valamelyikét, lehetővé tette az anyanyelven történő minden szintű oktatást, a személyneveknek anyanyelven történő feltüntetését, a hivatalos ügyek anyanyelven történő intézését, a bíróságokon való anyanyelvhasználatot és előírta bármilyen nyelvi korlátozás tilalmát az írott és elektronikus médiában - mutatott rá a szakértő.
A kisebbségügyi szakértő szerint a törvény eltörlése Beregszászt és környékét, ahol a magyar nyelv már regionális nyelvi státust élvezett - csak a személyre szóló jogok (személyi igazolvány, iskolai bizonyítvány, bírósági nyelvhasználat) tekintetében érintik érzékenyen. Ugyanakkor a nem többségi területeken, ahol a kisebbségi nyelvet beszélők száma 10 és 50 százalék, gyakorlatilag teljes a jogfosztás, mivel a jelenleg hatályos egyéb törvények 50 százalék fölött teszik lehetővé az anyanyelv használatát.
"Véleményem szerint e parlamenti jogtalan, a parlamenti ügyrend teljes be nem tartásával elfogadott döntés jelentősen rontotta a nemzeti és nyelvi kisebbségek jogait, és ezáltal sérti önérzetüket. Súlyosan terheli a forradalmi helyzet miatt így sem felhőtlen etnikumok közötti viszonyokat, és negatív üzenet a kisebbségek számára" - fogalmazott Tóth Mihály.
A nyelvtörvény eltörlésével a nyelvhasználatot jelenleg szabályozó többi jogszabályt ismertetve Tóth Mihály rámutatott az alkotmány vonatkozó rendelkezéseire, amely csak általánosságban szól az orosz és más kisebbségi nyelvek szabad használatáról és fejlődéséről.
A Kisebbségi és Regionális Nyelvek Európai Chartájának ratifikációjáról elfogadott törvény a nyelvhasználati jogokat a szakértő szerint jelentősen a magyar kisebbség által már évtizedek óta gyakorolt szint alatt határozza meg. Mérvadóak továbbá a nemzeti kisebbségek védelméről szóló európai keretegyezmény rendelkezései, amelyek általános jellegűek, és többek között a kisebbségek által jelenős számban lakott területeken teszik lehetővé a kisebbségi nyelvek hivatalos használatát.
Forrás: Híradó/MTI
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése