(Bádeni Lajos Savoyai Jenőről)
1736. április 21-én hunyt el Savoyai Jenő császári hadvezér, a kora újkor egyik legtehetségesebb európai stratégája. A herceg Bécs 1683. évi ostromától egészen a lengyel örökösödési háborúig szolgálta a Habsburg dinasztiát, e fél évszázad során pedig nem csak a csatamezőn (1697-ben Lipót őt állította a magyarországi hadak élére), de a tárgyalóasztalnál is komoly érdemeket szerzett a birodalom gyarapodásában. (...)
Jenő herceg a francia udvarban nevelkedett, de 1683-ban I. Lipót szolgálatába lépett, mivel nem engedélyezték belépését a francia hadseregbe. A császári hadseregben hamarosan altábornagy (1688), majd a császári csapatok főparancsnoka (1696) lett a törökök elleni háborúban. Belgrád erődjének visszavételével (1717. VIII. 22.) döntő vereséget mért a törökökre. A spanyol örökösödési háború során elért győzelmei (1700. X. 3., 1713. IV. 11., 1714. III. 6.) biztosították Ausztria pozícióját Franciaországgal szemben. Savoyai Jenőt 1703-ban az udvari haditanács és titkos államkonferencia elnökévé nevezik ki. Részt vett a korszak valamennyi béketárgyalásán. I. József és VI. Károly császár befolyásos tanácsadójaként támogatta az állami reformokat, s eközben az államérdeket a dinasztikus szempontok fölé helyezte. Utasítására építette, Lukas von Hildebrandt a bécsi Belvedere-kastélyt, s övé volt a ráckevei kastély is, a magyarországi barokk építészet neves emléke.
Forrás: Rubicon/Múlt-kor
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése