A magyar és olasz kisebbségeknek biztosítotthoz hasonló alkotmányos elismerést és védelmet kért a Szlovéniában élő német ajkúak számára Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter szlovén kollégájától csütörtökön.
"Sok szlovén él Ausztriában, akikkel rendesen bánnak, és hála Istennek a (karintiai) helységnévtábla-vitához hasonló kérdéseket is meg tudtuk oldani. (Szlovéniában) is él egy német ajkú kisebbség, akiknek az érdekeit ugyanígy védeni kell" - mondta Kurz, miután találkozott Karl Eljavec szlovén külügyminiszterrel.
Az osztrák tárcavezető ugyan megköszönte a szlovén kormánynak, hogy a gyakorlatban elismeri és védi a német ajkú kisebbséget. Ugyanakkor közölte, hogy Bécs szeretné, ha alkotmányjogilag is őshonos kisebbségnek ismernék el őket, és olyan jogokat és védelmet kapnának, mint a szlovéniai magyarok és olaszok.
Eljavec a két miniszter közös sajtótájékoztatóján ugyanakkor azt mondta, hogy jelenleg "nem lát jelentős esélyt arra, hogy Szlovénia nagy lépést tegyen ebbe az irányba", mivel egy alkotmánymódosításhoz "széles politikai párbeszédre" van szükség. Azonban hangsúlyozta, hogy a szlovéniai német ajkúak számára "minden törvényben biztosított jog garantálva van", és helyzetükkel kormánybizottság foglalkozik.
A szlovéniai magyarok és olaszok alkotmányban biztosított kulturális jogokkal és parlamenti képviselettel is rendelkeznek, ugyanakkor a nagyjából 1600 fős német ajkú kisebbségre - egyebek mellett az egykori náci elnyomás emléke miatt - ezek nem terjednek ki. Ezzel szemben Ausztria területén nagyjából 21 ezer szlovén él, főként Karintiában, ahol évtizedes vitában álltak a helyi osztrák hatóságokkal a kétnyelvű (német és szlovén) helységnévtáblák kihelyezésével kapcsolatban. A kérdésben 2011-ben született kompromisszum, és az osztrák parlament a kisebbségvédelmi törvényben rögzítette a kétnyelvű táblák kihelyezésének kötelező mivoltát bizonyos településeken.
Forrás: Híradó/MTI
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése