Az izraeli beruházóknak van okuk az örömre. Októberben ugyanis bejelentették, hogy Izrael nemsokára csatlakozhat az olajtermelő államok csapatához: miután nemrégiben nagy kiterjedésű gázlelőhelyet fedeztek fel a földközi-tengeri partvidéken, most a Givot Olam olajcég nyilvánosságra hozta, hogy a korábban becsültnél jóval nagyobb olajkincset találtak a Meged 5 néven ismert lelőhelyen.
A Meged olajmezőt, amely Kfar Saba és Rosh Haayin között húzódik az 1980-as években fedezték fel, és 2004-ben a Givot Olam kereskedelmi célú kitermelésre alkalmasnak nyilvánította. Az olajtermelés 2010-ben meg is kezdődött, 2011 óta pedig folyamatos. A Givot Olam mostani bejelentése szerint a korábbi becsléseknél jóval nagyobb a mélyben rejlő olajkincs. Állítólag több mint három és félmilliárd hordónyi olaj rejlik a föld mélyén. Ez a katari olajvagyon mintegy hetede.
Az Izraelt és Ciszjordániát elválasztó határerődítmény, az ún. Zöld Zóna területe
Ám egy - alkalmasint nem is kicsiny - felhő homályosítja ezt a napsugaras hírt. Ez az olajgazdagság ugyanis az úgynevezett Zöld Vonal, vagyis az 1949-es tűzszüneti határvonal mentén található; ez a vonal választja el formálisan Izraelt a palesztin területektől. A katari al-Dzsazíra televízió a minap idézett (meg nem nevezett) palesztin tisztségviselőket is, akik szerint Izrael a biztonsági okokra hivatkozva emelt falat elmozdította, éppen azért, hogy a Givot Olam maradéktalanul hozzáférhessen az új olajlelőhelyekhez, amelyek Rosh Haayintól Rantis palesztin városka felé nyújtóznak, Ramallahtól északnyugatra.
Dror Etkes izraeli kutató, aki a ciszjordániai izraeli tevékenységeket kíséri figyelemmel úgy fogalmaz: a Meged 5 olajlelőhely csupán néhány tucat méterre esik a Zöld Vonaltól. Ezzel együtt is, a lelőhely veszélyes helyen van; hiszen lőtávolságra esik a palesztin területektől. Igaz, a kutatónak nincs tudomása arról, hogy valaha is lövöldözés lett volna itt. Az al-Dzsazíra által idézett szakértők ugyanakkor egyértelműnek tartják, hogy az olajkincs jó része a Palesztin Hatóság fennhatósága alá tartozik Ciszjordániában.
Az izraeli energetikai és vízügyi miniszter nyilvánosan nem kommentálta a Meged 5 lelőhely körüli információkat, az katari tévé azonban azt szellőzteti meg: újságírójának a minisztérium egyik magas rangú tisztségviselője állítólag elmondta, hogy az olajmező legalább 125 négyzetkilométeres és legfeljebb 250 négyzetkilométeres területen Ciszjordániában húzódik.
Az oslói megállapodások értelmében Izraelnek kötelessége, hogy a Palesztin Hatósággal közös területen lévő bármely természeti erőforrás kiaknázását koordinálja a palesztinokkal, és meg is állapodjon velük a haszon megosztásának módjáról.
Ashraf Khatib palesztin tisztségviselő szerint az olajmező kiaknázása része annak az általános izraeli politikának, amely „ellopja a palesztinoktól a természeti kincseiket". „Számunkra a megszállás nem csupán izraeli telepek létrehozását és palesztin földek kisajátítását jelenti, hanem a palesztinok természeti kincseinek masszív kiaknázását is" - fogalmaz Khatib.
Tavaly a Meged 5 lelőhelyen másfélmilliárd hordó nyersolajat hoztak felszínre, s Dzsamil al-Mutaur, a Palesztin Hatóság környezetvédelmi ügyekkel foglalkozó vezetőjének helyettese azzal fenyegette meg Izraelt, hogy a palesztinok nemzetközi bírósághoz fordulnak az olajkincs egyoldalú kitermelése miatt. Magyarán amiatt, hogy a palesztinok nem részesülnek az olajvagyon kiaknázásából. Gideon Bromberg, a Föld Barátai nevű izraeli környezetvédelmi csoport direktora megígérte, hogy interpellálja az izraeli kormány illetékeseit az ügyben.
Az olajkincs kiaknázásról szóló hírek nem sokkal azt követően láttak napvilágot, hogy a Világbank jelentést tett közzé, amelyben a többi között azt fejtegeti: Izrael eloszlat minden reményt, hogy egy leendő palesztin állam gazdaságilag életképes lenne. Jelentésében a Világbank egyébként a többi között azt állapítja meg, hogy az izraeli megszállás megakadályozza a palesztinokat abban, hogy kiaknázzák kulcsfontosságú természeti kincseiket.
Forrás: Heti Válasz
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése