Az 1931-ben épült, majd 1960-ban a megyei tanács határozatával és sajnálatos egyházi beleegyezéssel lebontott, IV. Károly királyról elnevezett kálvária visszaállításának, megújulásának, felszentelésének ünnepi eseményére gyűltek egybe a szélrózsa minden irányából szeptember 14-én délután Tihanyban.
 |
| Egykor... (Tihanyinfo.com) |
Barkó Gábor, az apátság nemrég felszentelt szerzetespapja ismertette a kálvária történetét és újjáépítésének menetét. A kálvária eredendően nem keresztútjáró helyként épült, hanem az I. világháborúban hősi halált halt tihanyi férfiak és a száműzetésben elhunyt (azóta boldoggá avatott) törvényes magyar király, IV. Károly emlékének ápolására (aki az apátságban töltötte száműzetése előtti utolsó magyarországi napjait feleségével, Zita királynéval), valamint történelmi felkiáltójelként, örök mementóként a trianoni magyar sorstragédiát, nemzeti kálváriánkat idézve szimbolikus stációival, melyeknek fedezetét a 63 vármegye közösen vállalta. A kálváriát – amely nemzeti és nemzetközi keresztútjáró hellyé, trianoni zarándokhellyé vált – 1960-ban a megyei végrehajtó bizottság határozatával, Klempa Sándor apostoli kormányzó beleegyezésével lebontották, hogy „helyet biztosítsanak” egy, a Veszprém megye 15 éves „felszabadulását” ünneplő emlékmű számára (amely sohasem készült el). A rendszerváltozás hajnalán, 1991-ben a Tihanyi Bencés Apátság kezdeményezésére döntöttek a kálvária újjáépítéséről, 2007-ben kerülhetett sor az ünnepélyes alapkőletételre, s ez évben fejeződött be a helyreállítás. Az újjáépítés során a hármashalom közepébe kis kápolna is épült, melyben Boldog IV. Károly ereklyéit helyezték el. A kálvária – mondta Barkó Gábor – elsősorban is a keresztények imádkozó- és elmélkedő helye kíván lenni, másrészt figyelmeztet arra, hogy a Magyarországért mondott imádság és a tettekben vállalt felelősség minden időben fontos.
 |
| ... és ma (Balatontipp.hu) |
Habsburg György nagykövet nagyszülei, IV. Károly király és Zita királyné száműzetés előtti tihanyi tartózkodásának napjait és a 2004-es boldoggá avatás eseményét idézte fel: a király példaadóan szerette népét, családját, az Egyházat, és kereste Isten akaratát. A béke barátja volt, ahogy II. János Pál pápa mondta róla. A kálvária újjáépítése meggyógyított most egy sebet, amelyet a kommunista diktatúra okozott, mutatott rá.
A kálvária felszentelését Márfi Gyula érsek végezte, aki Szent Lukács evangéliuma (9, 23.) alapján a keresztfölvétel, a kereszthordozás jelentőségéről, üzenetéről elmélkedett. Korunk emberének a szenvedésről, a szenvedés éltünkből való kiiktatásáról szóló elvei, megszüntetéséről való törekvései mind arról vallanak, hogy az ember nem értette meg a szenvedés értelmét, nem ismerte fel célját. A keresztény tanítás szerint a szenvedés által vezekelhetünk saját bűneinkért, engesztelhetünk másokért, a szenvedés által előre haladhatunk az életszentség útján.
A katolikus egyház váci egyházmegyéjének honlapja szerint az 1940-ben született Szarvas András plébános, nyugalmazott esperes 1979 július elsejétől szolgált Cibakházán. 1987 és 1994 között a szolnoki kerület esperese volt.
Forrás: Magyar Kurír
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése